Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 4. A földreform és az agrárium a Horthy-korszakban

51,8 %-ra csökkent, Szatmár, Ugocsa és Bereg megyében ez az arány még mindig 73,4 %-os.

37 1934 decemberében a Szatmár megyei alispán arról tájékoztatta a közigazgatási bizottságot, hogy a községenkénti összeírás szerint a megye területén 7 895 kézi munkás és 1654 fuvaros, a családtagokkal együtt 29 680 fő, az összes őstermelői lakosság 26,2 %-a ínségmunka útján tengette életét.

38 Főleg a szarvasmarha állomány nagysága miatt Szatmár, Bereg és Ugocsa megyében több a trágyázott terület és a táj adottságaiból adódóan számottevő a gyümölcstermelés, elsősorban szilva (400 000 fa) és a dió (62 664 fa). Ugyanakkor a gépesítettség foka még a Szabolcs megyei szintet sem éri el, a nagybirtokon csupán 148 önjáró traktor működik és 261 cséplőgép. Összességében a régió mezőgazdasága a II. világháború előtt magán viselte mindazt a gondot és problémát, amely Trianon után az egész magyar mezőgazdaságot sújtotta. Elveszítette piacának nagyobbik részét, felbomlott az a vámközösség, mely korábban kifejezetten előnyös volt számára. így az addig hagyományosnak mondható piacain meg kellett küzdenie a világpiaci körülményekkel. Ezt a sokkot tulajdonképpen nem tudta kiheverni, így nem jutott tőke a technikai, agrotechnikai fejlesztésre és a gondokat csak tovább szaporította az előnytelen birtokszerkezet, az életképtelen kisgazdaságok nagy száma. A belső piac soha nem volt olyan nagyságú, hogy a fejlődéshez elég ösztönzést és tőkét biztosítson és csupán a II. világháború utolsó éveiben jelentkező mesterséges konjunktúra mozdította ki század eleji állapotából. A háborús konjuktúra a régió iparában és mezőgazdaságában a győri fegyverkezési program megindítását követően éreztette hatását. A szabolcsi megyeszékhelyen, Nyíregyházán katonai építkezések kezdődtek. Bővítették a laktanyákat, illetve új laktanya építését is megkezdték. Ez munkaalkalmat jelentett a térségben és bővítette a belső fogyasztást is. A háborús konjuktúra következtében lényegesen bővültek a mezőgazdasági termékek exportlehetőségei és az 1938-as rekordtermés többletjövedelemhez juttatta a régió gazdaságait. Ugyanakkor már 1940-től érezhető volt a gazdaságban a háborús évek negatív hatása is, és ez Magyarország hadba lépésével csak fokozódott. A zsidótörvények végrehajtása kedvezőtlenül hatott a gazdasági életre, Mátészalkán, Nyíregyházán, Kisvárdán ellehetetlenítette a hagyományos kereskedelmet. A lengyel menekültek befogadása és élelmezése — amit a lakosság örömmel fogadott — szintén megterhelte a költségvetést. Lengyel menekült-tábor működött Nyíregyházán és Varjú laposon.

39 Mindez azonban eltörpült a közellátásban mutatkozó nehézségek mellett, valamint az 1940 után fokozatosan emelkedő infláció bénító hatása mellett. A 37 Szászi-Vinnai, 1993.405. o. 38 A munkásság és parasztság élete..., 1982. 391. o. 39 Szászi-Vinnai, 1993. 429. o.