Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 4. A földreform és az agrárium a Horthy-korszakban
mezőgazdaság területén is fokozódott az állami beavatkozás, a hadigazdálkodás. A termények értékesítését monopolizálták, bizonyos termények értékesítését pedig zárolták. A második bécsi döntés után Németország benyújtotta a számlát. További élelmiszer és nyersanyag-támogatást igényelt, akár a belső ellátás rovására is. A magyar kormány kötelezte magát, hogy a búza és rozsfélék 50 %-át, a kukorica 80 %-át, az olajos magvak 100 %-át Németországba szállítja. 4 " 1942-ben bevezették a hírhedt Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, mely a szántóterület kataszteri tiszta jövedelmén alapult. Végrehajtása szinte elviselhetetlen terhet jelentett a régió mezőgazdaságának, melyet Magyarország hadbalépésével az egyre fokozódó munkaerőhiány is sújtotta. Míg 1938-ban még Németországba is jutott munkaerő — 496 szabolcsi idénymunkás szerződött oda, 41 — addig 1944 februárjában a Szabolcs megyei gazdasági felügyelő már azt jelenti, hogy a háború miatt a hivatásos mezőgazdasági munkások létszáma a megyében egy év alatt 20 077 fővel csökkent. 42 Ezért a megyebeli gazdák Máramarosból, Borsodból, Hevesből szerződtetnek idénymunkásokat. Ugyanebben az évben a megye alispánja a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer miatt gondterhelt. Szabolcs megyére 9 000 db. vágómarha beadását vetették ki, ha ezt teljesítik, sok családtól az egyetlen tehénkét is el kell vinni. Az alispán magának az államtitkárnak, Jurcsek Bélának panaszkodik, azonban eredménytelenül. 43 A német megszállás után a helyzet még rosszabbra fordul. A régió, mint maga az ország is, a németek szabad prédája lesz. A háború végére mintegy 2 milliárd pengő tartozás halmozódik fel a két ország közötti „kereskedelemben ". A II. világháború óriási károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak. Az összes veszteség 16,8 %-a, összegszerűen 3,7 milliárd pengő a mezőgazdaságot érte. Az állatállományban 1,5 milliárd pengő kár keletkezett. Elpusztult a lóállomány 59 %-a, a szarvasmarha-állomány több mint fele, a sertések 46,4 %-a, a juhok 62,7 %-a. 44 Megsemmisültek a mezőgazdasági készletek, hiányzott a vetőmag. A háborús károk nagysága Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságában még súlyosabbnak mondható. A megszálló német csapatok óriási pusztítást végeztek azzal, hogy felrobbantották az összes stratégiailag fontos épületet (köztük 21 templomot), üzemet, hidat, tönkretették a távbeszélő-hálózatot és teljesen megbénították a vasúti közlekedést. 45 40 Magyarország története, 8. köt. 1136. o. 4 " SZSZBMÖL, ÍV. B. 404. XIV. 70/1939. 1857. sz. 42 SZSZBMÖL, VI. 201. 1/1944. 43 SZSZBMÖL, IV. B. 404. 11/1944. 44 Magyarország története, II. köt. Szerk.: Molnár Erik. Budapest, 1971. (a továbbiakban Magyarország története, 1971.) 506. o. 45 Németh Péterné: Gazdaság helyzetünk, 1944-45-ben. Szabolcs-szatmári Szemle, 1975/1.
