Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)

Ugyanakkor persze már, már a monokultúra veszélyei is fenyegették a régiót. Mert sok közös gazdaság nyeresége, a tagság megélhetése már csak az almától függött. Ennek a hasznát pedig mind az időjárás, mind az értékesítés igen erősen befolyásolta. Nagyobb válságokra a 60-as években még nem került sor, ez köszönhető a megyei szakemberek hozzáértésének és a Szovjetunió szinte korlátlan felvevő piacának. A 80-as években azonban az almatermesztés válságágazat lett és sok közös gazdaságot mérleghiányossá tett. Az állami támogatásokból, kedvezményes hitelekből a telepítéssel arányosan igyekeztek növelni a tároló és feldolgozó kapacitást is. 1960 júliusában született döntés a 400 vagonos nyíregyházi almatároló építéséről, mely egymaga 34 milliós beruházás volt.

47 A feldolgozó-kapacitást 1100 vagonnal növelték és új tárolókat építettek Anarcson, Csengerben, Mátészalkán és Kállósemjénben összesen 310 vagonos kapacitással. A kormány szerkezet-átalakítási szándékát, valamint a belterjes gazdálkodás kiszélesítésére való törekvését jelzi, hogy 1960-tól jelentős állami támogatást nyújtott az öntözéses gazdálkodás kibővítésére. A megyében az öntözött terület 1959-ben még csupán 1960 kh. volt. Egy esztendő alatt ez 50 %-kal nőtt, 2 958 kh lett. Újabb egy esztendő múlva pedig 5 237 kh-ra emelkedett. Ez a tendencia tartósnak bizonyult, mivel 1964-re az öntözött terület már 20 813 kh, és ebből 15 143 kh szántóterület volt.

48 Öntözőrendszer Vaján 47 KSH, Mezőgazdasági Adattár, IV. köt. Budapest, 1981. 219. o. 48 Uo. 225. o.