Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)

Az állami támogatások fokozatos növekedése még inkább szembetűnő a megye szövetkezeteinek fontosabb erő- és munkagép-állományának alakulásánál. 1959 és 1962 között a gépállomások és az állami gazdaságok gépparkja csak szerény mértékű növekedést mutat, bizonyos géptípusoknál az amortizáció következtében egyenesen csökkenés jelentkezik. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek gépállománya ezen időszak alatt 10-100 szorosára nő! Traktorvontatású aratógépből például 1959-ben, csupán egy van, 1962-re a számuk 126-ra nő! A szántóföldi termelésben meghatározó az univerzális traktorok száma. 1959-től 1962-ig a mezőgazdasági szövetkezetekben az ilyen típusú erőgépek száma 58-ról 1 013-ra nőtt. A fontosabb erő- és munkagépek számának alakulása Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteiben

49 Év Szántó traktor Univerzális traktor Aratógép vetőgép Cséplőgép Traktor vontatású Burgonya ültetőgép 1959 28 58 1 15 1960 47 252 3 49 1961 112 574 44 137 1962 148 1013 126 4 378 27 A szövetkezetek megerősítésére fordított állami támogatások rövid távon nem hoztak lényeges változást a mezőgazdasági termelésben. Szabolcs-Szatmár megyében nem valósult meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az az elképzelése, hogy a szövetkezetesítés ideje alatt növekedjen a mezőgazdasági termelés. A fontosabb növények átlagtermése 1957 és 1961 között kivétel nélkül csökkent. Az egyéni gazdálkodás utolsó esztendeje, 1957 sajátos módon bizonyította, hogy a tulajdonosi szemlélet kiiktatásával még az egyébként bizonyos területeken valóban hatékonyabb nagyüzemi gazdálkodás sem veheti fel a versenyt a valódi tulajdonosok szorgalmával és szakértelmével. Elsősorban azért, mert a közös gazdaságokban alkalmazott ösztönzési módszerek nem lehettek olyan hatékonyak, mint maga a tulajdonosi érdek. Igaz, folyamatosan történtek kísérletek az ösztönzés hatékonyabbá tételére, ezek azonban mindig az uralkodó ideológia falába ütköztek, amelyik féltékenyen ügyelt arra, hogy a kapitalista csökevények el ne csúfíthassák az egalizáló, az egyenlőségre törekvő társadalmi képet. A 60-as évek szocializmusa nem tűrte az egyének gazdagodását, csak a közösségét támogatta. így aztán gátat szabott az anyagi érdekeltség kiteljesedésének. 49 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1962 év. Nyíregyháza, 1963. 120-121. o.