Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)
ház megmentésében. A mi házunk elvtársak még nem ég, de már füstöl és lángra lobbanhat. Nekünk is ezt a füstölgő házat meg kell menteni és a megfékezéshez csatasorba kell állnia minden kommunistának, minden pártonkívülinek!" 19 A népnevelő brigádok, vezetőinek kötelességévé tették, hogy a szervezés alatt álló falvakról időről időre átfogó jelentést készítsenek. Ezek az igen alapos elemzések a falu gazdálkodásának apró részleteitől a vezetők emberi, szakmai magatartásáig mindenre kiterjednek. Természetesen az osztály idegen elemek mozgásáról is szólnak. Hogy milyen részletességgel arra legyen példa Szabó János BM őrnagy Szatmárcsekéről szóló jelentése: „...a római katolikus pap igen komoly befolyás alatt tudja tartani a híveit. Ez az ember inkább este mozog a faluban, mint nappal és állandóan különböző személyek keresik fel. Például 1961. május 4-től június 6-ig 12 pap volt nála, majd december 16án újabb személy jött hozzá és 19-én délután hagyta el a községet. " 30 A megyei vezetés ébersége nem lankadt a kollektivizálás befejezése után sem. Féltékenyen ügyelt arra, hogy a nehezen felállított szövetkezetek együtt maradjanak, és ha azt látta, hogy ezt veszély fenyegeti, minden eszközzel lecsapott. 1961 novemberében Piricse, Encsencs és Nyírmihálydi községek szövetkezeteit fenyegette veszély. Az esetet a párt megyei bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta. A tsz-be kényszerített gazdák többsége nem a kijelölt táblákat kezdte szántani és vetni, hanem ki-ki megkereste a saját földjét és azon kezdte el az őszi munkát. Piricsén két parasztgazdát letartóztattak, azzal a céllal, hogy a többiek majd megijednek, de nem ez történt. A megyei vezetés úgy határozott, hogy az ellenállást a gépállomás segítségével kell letörni. 20 traktort kirendeltek, hogy a kijelölt táblákat szántsák fel és vessék be. A traktorosok védelmére 18 rendőrt és „operatív munkást" állítottak. A pártvezetés a vitában megfogalmazta, hogy ez bizony sztrájk, egyesek javasolták, hogy még a helyi papok segítségét is kérni kellene; prédikálják ki, hogy mennyire fontos a vetés a falu jövője szempontjából! Mások az iskolaigazgatók bevonásával a gyermekeken keresztül akarták megtudni, hogy a szülők között kik a felbujtók. Ismét mások a „nagy demokráciát" hibáztatták, amelyik a XX. kongresszus után kialakult. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke pedig az erőfitogtatást tartotta fontosnak: „ ...kétségtelen, hogy valamit csinálni kell! Az a község Piricse nagyon rossz beállítottságú község. 1945-ben a szovjet előőrsök ott rekedtek, és a községben feldarabolták őket. Erőt kell, hogy lássanak és vegyék