Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pavlenko, Grigorij: Az 1848–49. évi forradalom Kárpátalján

engedték a kassai börtönből, és visszatért Eperjesre, ahol lakott, de rendőri megfigyelés alatt állt. Ez vonatkozik Dobrjanszki Adolfra is. Még az 1848. évi forradalom előtt a szláv egység elvét hirdette. 1848 tavaszán a szlovákok Dobrjanszkit képviselőjüknek választották a magyar képviselőházba, de a hatóság ezt a választást érvénytelennek nyilvánította, s Dobrjanszkinak el kellett hagynia Szlovákiát. Érthető, hogy a magyar forradalmi kormány ezen lépései nem az egyetértést szolgálták, hanem éppen fordítva, ellenlépéseket váltottak ki a szláv kisebbségek részéről a kárpátaljai ruszinokat is beleértve. A szláv térség magyarellenes hangulatát kihasználta az osztrák hatóság, amely a szlávoknak különböző előjogokat kezdett ígérgetni arra az esetre, ha segítenek a magyar forradalmat leverni. A Monarchiának sikerült széttagolni a felkelők táborát és mozgósítani az Osztrák-Magyar Monarchia szláv népeit a magyarok ellen. Végeredményben vereséget szenvedtek a magyarok és a szlávok is. Az 1848-49. évi magyar forradalom vereségével törvényszerűen a szláv nemzeti újjászületés reménye is meghiúsult. Amikor Dobrjanszki és társai a Kossuth kormány részéről a szláv népek érdekeinek figyelmen kívül hagyását tapasztalták, mindinkább a Habsburgokhoz kezdtek közeledni azt remélve, hogy ők biztosítani fogják a szláv népek föderációját az osztrák korona alatt. Ez a hangulat különösen a prágai szláv kongresszus után erősödött meg, amelyet 1848. július elején tartottak. Ismeretes, hogy a szlovák delegáció javaslata alapján a szláv kongresszus petíciójához csatolták a szlovák és a ruszin nép nemzetiségi jogainak követelését, ami így hangzott: „I. A magyarok ismerjék el, hogy a szlovákok és a ruszinok sajátos nemzetiségek és egyenlő jogokat kapjanak az országgyűlésben. II. Engedélyezzék, hogy saját nemzeti szejmet (országgyűlést) hozzanak létre állandó rendkívüli szlovák és ruszin bizottsággal, ami a szlovákok és a ruszinok jogait védené, összehívná a nemzeti szejmet,