Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pavlenko, Grigorij: Az 1848–49. évi forradalom Kárpátalján

amely elutasíthatná a központi magyar minisztérium azon parancsait, amelyek a szlovák és ruszin nép számára veszélyesek lennének. III. Követelik, hogy nemcsak népiskolákat, de felső iskolákat is nyithassanak szlovák és ruszin előadási nyelven. IV. Az állam költségére a magyaroknak szlovák és ruszin nyelvű, a szlovákoknak és ruszinoknak magyar nyelvű tanszéket kell létrehozni. V. A nemzetiségek Magyarországon egyenjogúak legyenek, és egy sem legyen közülük uralkodó nemzet. VI. Haladéktalanul engedjék szabadon a börtönből azon szlovákokat és ruszinokat, akik a nép jogait védték, és szüntessék meg azon személyek üldöztetését, akik a szlovák és a ruszin nép védelmében emelték fel szavukat. VII. Engedélyezzék a szlovákoknak és ruszinoknak nemzetiségük 1 7 fejlődése céljából társaságok alapítását. Meggyőződve arról, hogy a Kossuth-kormány nem teljesíti a szláv népek nemzeti követeléseit, Kárpátalja intelligenciája Dobrjanszki és Duchnovics vezetésével felveti a magyar oroszok „Ugorszka Rusz" autonómiájának elvét, és Galícia ukránok lakta részével való egyesülését a Habsburg korona alatt. 1849 elején Dobrjanszki a magyar oroszok képviseletének élén eléri, hogy fogadja őt Ferenc József osztrák császár, és petíciót nyújt át neki a „tőzsgyökeres orosz területek egye• 1 18 süléséről egy politikai közigazgatási egységbe, az orosz vajdaságba". Ferenc József, tartva a magyarországi forradalomtól a szlávok támogatására számítva beleegyezett a ruszin autonóm terület létrehozásába. Jellasics vezetésével szerb és horvát alakultaok már 1848 nyarán Budapest felé nyomultak. Nyugatról az engedetlen Magyarország ellen Windischgratz hadserege készült. Ilyen körülmények között az országgyűlés a Kossuth vezette Országos Honvédelmi Bizottmánynak 17 Brik, I.: Szlovjanszkij zjizd u Prazi 1848 p. i. ukrajinszka szprava. Zapiszki Naykovava Tovarisztva im. Sevcsenka. t. 129. Lviv, 1920. 18 Szvencickij, I.: Materiali po isztorii vozrozsgyenyija Karpatszkoj Ruszi. t. 2. Lvov, 1909. 134-135. p.