Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Pavlenko, Grigorij: Az 1848–49. évi forradalom Kárpátalján
A központi magyar kormány azonban — küzdve a magyar nép szabadságáért — megfeledkezett a szláv népek szabadságáról, nem támogatta a szlávoknak a magyarokkal való egyenjogúságát. Ezzel együtt a magyar nemzeti felszabadító mozgalom erős hatást gyakorolt a nemzeti öntudat fejlődésére, a szociális és a nemzeti harc kiéleződésére a magyarországi ruszinok lakta vidékeken (Ugorszka Rusz) — ahogy akkor nevezték Kárpátalját. Együtt harcolva a magyar néppel a közös ellenség, Habsburg Monarhia ellen, Kárpátalja ukrán lakossága megpróbált egyidejűleg megszabadulni a magyar központi vezetés nemzeti elnyomásától is. A Duchnovics Alexander (1803-1865) és Dobrjanszki Adolf (1817-1901) által vezetett kárpátaljai liberális intelligencia kötelességének érezte a népoktatás terén való munkálkodást tartották fontosnak: orosz (ukrán) iskolák szervezését, anyanyelvű könyvek kiadását, folyóiratok és újságok felélesztését, innen ered nevük is: fel világosítók. A ruszinokban (kárpátaljai ukránok) a többi szláv törzsek iránt érzett közösségi érzelmet, egységet kívánták erősíteni, elsősorban a Kárpátok keleti oldalán élő ukránokkal. Ez tükröződik Duchnovics „Én ruszin voltam, vagyok, leszek" című költeményében, ami a kárpátaljai szláv közösség nemzeti himnusza lett. Az 1848. évre esik Duchnovics aktív tevékenységének kezdete, amivel dicsőséget szerzett mint felvilágosító, mint „népének vezére". 1848. április 27-én Duchnovics Alekszandert felvilágosító munkájáért és ruszofil beállítottsága miatt letartóztatták, és a kassai börtönbe zárták. Később, visszaemlékezve erre a végzetes napra, Duchnovics ezeket írta önéletrajzában. „Ok [vagyis a magyar katonai hatóság — P.G.] elfogtak engem, és bezártak az eperjesi városháza épületébe, utána még aznap egy óra körül megerősített őrséggel, négy lovashuszárral két muskétással, egy légió lengyellel, egy légió magyar honvéddel utánam, egy huszárszázaddal a két oldalamon kísértek mint egy rablót a kivégzésre. 16 Május 5-én ki16 Duchnovics Alexander: Tvori v csitirih tomah, t. 3. Prjasiv, 1989. 398. p.
