Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Vovkanics, Ivan – Sutaj, Stefan: A csehszlovák állam politikája a magyar kisebbséggel szemben (1944–1948)
san kollektivizálás alá kerültek, amit Szlovákia déli területein gyors léptekkel valósítottak meg. Az uralkodó CSKP politikai határozatai után a csehszlovák kormány és törvényhozó szervei elfogadták az egyenjogúságról szóló intézkedéseket, pontosabban eltörölték a magyar kisebbségre vonatkozó egyes diszkriminatív rendeleteket. Jóváhagyták azt a törvényt, amely a csehszlovák állampolgárságot biztosította, s lehetővé tette azon személyek visszatérést, akiket 1945-48-as években kényszermunkára hurcoltak el Csehországba. Fokozatosan elszakadtak a következetes reszlovakizáció eredményeinek betartásától. A csehszlovák kormány 1948. szeptember 30-i ülésén elhatározta, hogy azok a magyarok, aki 1938. november 1-én csehszlovák állampolgárok voltak — és bár elvesztették állampolgárságukat, de állandóan Csehszlovákia területén éltek — újból csehszlovák állampolgárságot kapjanak, ha nem követtek el bűncselekményt a Csehszlovák Köztársaság és népi-demokratikus rendszer ellen. Egyidejűleg megszüntették a magyar lakosság más rétegeinek üldöztetését. 18 Csak a földbirtokosok és volt hivatalnokok nem kapták vissza csehszlovák állampolgárságukat. Az állami tulajdonhoz való áttérés problémája és a mezőgazdasági vagyon elkobzása valamelyest egybeesett az új államrendszer intézkedéseivel. Ennek megfelelően folyt az ipar államosítása, a magánvállalkozás megszüntetése és a kollektivizálás. A kommunista mozgalom a gazdaságilag leggyengébb lakossági rétegekre támaszkodott. Csehszlovákiában a magyarok között is sokszínű proletár-internacionalista állapotok alakultak ki. A gyakorlatban ez az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején realizálódott, bizonyos nemzetiségi jogokat ígérve a magyaroknak. De — az interna18 Sutaj, S.: A Dél-akció. A szlovákiai magyarok 1949. évi csehországi kitelepítése. Regio, 2. 1992.93-113. p.
