Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Gajdos, Marjan – Szjuszko, Ivan – Vovkanics, Ivan: Lakosságcsere Csehszlovákia és Szovjetunió között a háború utáni években
Érdeklődésre tarthat számot a csehszlovák jogvédő és határőrszolgálat értékelése a kárpátaljai lakosok illegális határátlépésének okait illetően: néhány letartóztatott állítása szerint a kárpátaljaiak jelentős része 1946^17-ben készen állt a Csehszlovákiába való visszatérésre, de őket az a naiv hitük tartotta vissza, hogy Kárpátalját még visszaadhatják Csehszlovákiának. Érdemes a probléma más aspektusára is figyelmet fordítani: ki volt kárpátaljai áttelepült Csehszlovákiában? A Munkácsi Városi Végrehajtó Bizottság adatai szerint azon személyeknek, akik Munkácsra visszatelepültek, több mint 75 %-a külföldre költözött. Vagyis az 1946. évi adatok szerint az emigránsok vagy áttelepülők túlnyomó többsége (a dokumentum rámutatott, hogy a többséget a csehszlovák emigránsok tették ki!) azon visszatelepülök közül kerültek ki, akik erőszakkal voltak kiutasítva a horthysta-fasiszta megszállás éveiben. Az állami hivatalok állítása szerint a kiutazók 95 %-a zsidó nemzetiségű volt. 8 Azonban a szlovák levéltárak adatai szerint csehszlovák állampolgárságot csak cseh és szlovák repatriáltak kaptak. Vagyis a kárpátaljai lakosoknak, akik ruszinoknak identifikálták magukat vagy más nemzetiségűeknek, nem volt esélyük rögtön csehszlovák állampolgárságot kapni. Ez a tendencia újból alátámasztja, hogy a II. világháború utáni „nagy népvándorlás" elsősorban politikai jelleget öltött. Kárpátalja lakosságának egy része szerencsésen kihasználhatta a lakosságcserét, önvédelme érdekében megszabadulhatott a terrorista-sztálini rezsimtől. De nehéz sorsuk lett a kelet-szlovákiai ukránoknak, akik Ukrajnába költöztek át. Először is abszurdumnak számított az a tény, hogy a Csehszlovákia áttelepülők szovjet állampolgárságot kapjanak. (A történelem valószínűleg nem ismer példát arra, hogy az önkéntesen áttelepültek hivatalo7 DAZO, Fond P-235. Od. zb. 8, op. 1. 32-33. P.
