Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Gajdos, Marjan – Szjuszko, Ivan – Vovkanics, Ivan: Lakosságcsere Csehszlovákia és Szovjetunió között a háború utáni években
san ne kapjanak állampolgárságot évtizedekig.) Csak a Hruscsovi enyhülés (1957-58.) éveiben kapták meg a Csehszlovákiából Ukrajnába áttelepültek az állampolgárságot (addig az állampolgári statusuk meghatározatlan volt, ami nem zavarta a sztálini büntető szerveket abban, hogy a Szlovákiából a Szovjetunióba települtekkel szemben személyes vagy kollektív megtorlást alkalmazzanak). A csehszlovákiai áttelepülők ha nem is volt szovjet állampolgárságuk, a hadsereg kötelékeibe kényszerítették őket, és érvényesek voltak rájuk a szovjet bíróságok határozatai. Többen ellenállásuk miatt a Gulágra kerültek. A Csehszlovákiába való visszatérést erőszakkal akadályozták. A csehszlovák átköltözők többségét (kelet-szlovákiaiak) a csehszlovák kormány Volinyi akciójának keretében nyugat-ukrajnai területekre telepítették, ahol 1947-ben, és azután is tovább folytatódott az UPA, a lengyel „Krajovai Hadsereg" és a szovjet katonaság közötti harc. Az emberek, akiknek fényes jövőt jósoltak, lényegében egy kegyetlen pokolba kerültek, amihez semmi közük sem volt. Itt kaphattak valamit a volinyi cseheknek az örökségéből: lakást, épületet és mezőgazdasági felszerelést. De a kollektivizálás során egy év múlva mindent államosítottak. Mindent, amit megszereztek, átadták a „kolhozudvarnak". Odalett még a Csehszlovákiából származó holmijuk is. Később az egykori áttelepülők és a későbbi visszatelepülök koldusokká válva menekültek ezekről a területekről. Egykori átköltözők ezrei (a szlovák források adatai szerint több mint 12 ezer ember) a történelem keresztútján maradtak. 9 A 60-as évek közepéig a szovjet-csehszlovák határ közelébe húzódtak abban reménykedve, hogy visszatérhetnek korábbi lakhelyükre: Kelet-Szlovákiába. A „Prágai tavasz" előestéjén és a Hruscsovi enyhülés utolsó szakaszában utat nyitottak számukra Csehszlovákia felé. Sajnos nem mindenkit engedett ki a szovjet hatalom. Manapság Kárpátalján sok olyan család él, akiket szétválasztott a határ. Azokat a reoptánsokat, 9 Vanat I.: Povoenne pereszelennyjá narodív. Duklja, N. 2. 1995. 70. p.
