Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pál Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban

sáról gondoskodni kell.

41 Másnap, szeptember 4-én gróf Bánffy Miklós az időközben kormánybiztossággal is felruházott dr. Bernády Györgynek, Marosvásárhely törvényhatósági jogú szabad királyi város főispánjának hasonló tartalmú jelentést küld.

42 Bánffy gróf azt is jelenti, hogy Gyergyóból még mindig jönnek a menekülők; a Marosvásárhelyre menő sor eleje Backamadarasig ér, kilométerenként ötven szekeret számolva. Ez mintegy 40 kilométert tett ki, és már 20 kilométerre megközelítette Maros-Torda megye székhelyét, Marosvásárhelyt. A szekerek mellett sokan gyalog mentek, és számítani lehetett arra, hogy Marosvásárhelytől még többen lesznek, mert az elcsigázott állataikat kénytelenek lesznek eladni. A jelentés a gyermekek számát 20 ezerre teszi, és megemlíti azt is, hogy az elcsigázottság miatt elég sokan elhaltak útközben az idősebbek és a gyerekek közül. „A Nyárád mentén Marosvásárhelyre verődött le egy része a tenger népnek — értesít a további eseményekről ugyancsak az alfalvi plébános. Akárhová érkezett Vásárhely előtt, sehol sem volt megállás, mert addig minden hely menekült. Más része meg Balavásár felé tartott, ahonnan a csendőrség a már meglepett M[aros]Vásárhelyt kímélvén Dicsőszentmártonra irányított mindenkit. Azon a nagy úton, mely Marosludastól Radnóton keresztül marosvásárhelyi irányban ide visszajön, illetve Segesváron át Udvarhely, Alcsík, Háromszék, Brassó stb. megyékbe visszavezet, mondom, azon rettenetes nagy úton, amelynek nagy részét én is — Barótról menekült szüleimet, testvéreimet keresvén— gyalog végigjártam, a szegény székely nép tenger könnyet hullatott szét. Hasadt meg a szíve mindenkinek, a mindenével otthonhagyott otthonért... Balavásár, Dicsőszentmárton, illetve Marosludas és Marosvásárhely között úgy festett a menekülő tömeg, mint egy beláthatatlan népvándorlás... 41 Mv. hely Ivt. Főispáni iratok, 2817/1916. sz.