Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Pál Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban
bízta meg a marosvásárhelyi Teleki Samu-féle műkincseknek, a Kultúrpalotában lévő Nagy Sándor által tervezett üvegfestményeknek, az ott letétben lévő állami képeknek biztonságba helyezésével. Radics dr. Gyulai Pállal, a múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége másodelőadójával végeztette el a feladatot. A Kultúrpalota ablakaiból kivett üvegfestményeket, a képtár nevezetesebb festményeit (köztük Munkácsy Mihály Mosónők-jét) és egyéb értékes tárgyakat a Székely és Réthy marosvásárhelyi cég csomagolta be és szállította Budapestre. Azokat az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum vette át 1916. szeptember 22-én. 3 A következő lépésként az ipari szakiskola felszereléseit, valamint az iparmúzeum tárgyait szándékoztak elmenekíteni. Ezekre a lépésekre azonban már nem került sor. A csíki menekülőket Hajdú megyébe irányították. A vármegye tisztikarát is evakuálták. Gyalókay Sándor főispán és Fejér Sándor alispán Marosvásárhely-Kolozsvár útvonalon mentek Debrecenbe, ahol felállították Csík megye székhelyét. A megyei tisztikar Székelyudvarhely-Héj asfalva-Radnót-Torda útvonalon utazott utánuk, ugyancsak kocsival. Debrecenben Hajdú megye székházában kezdték meg hivatalos működésüket, és folytatták azt egy pár héten át.' A menekülés — az első két napot kivéve, amikor még egy pár szerelvény vonat is indult Csíkból, illetve Gyergyóból — szekérrel és gyalog történt. Több napba került, míg a menekültek a belsőbb részekbe (Marosvásárhely, Dicsőszentmárton) jutottak, ahonnan vonattal utazhattak tovább. A vonattal továbbutazók kénytelenek voltak állataiktól megszabadulni, szekereiket elhagyni. Az alcsíkiak és Felcsík alsó részének falvai a Csíkszereda-Székelyudvarhely úton, a Hargitán keresztül, az ún. Tolvajoson és a Mitácson Mv. hely lvt. Főispáni iratok, 2755/1916. sz. 34 Uo. Visszajuttatásukra később sor került. 35 Uo., 3790/1916. sz. 36 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp., 1938. (Reprint kiadás 1994.), (a továbbiakban Endes) 420. p.
