Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

SZOCIÁLIS OTTHONOK

Súlyt helyezett a konyhakert-gazdálkodásra és állattartásra, mert az ebből nyert hozam szolgálta az alacsony élelmezési norma mellett az élelmezés javítását, melyet az alkalmazott kertészen kívül a gondozottak müveitek. Az 1950-es évek végén aj övedéi emmel nem rendelkező gondozottak személyi szükségleteikre (zsebpénz, dohánypénz) az ellátási napok száma szerinti 50 fillért irányozhatott elő az intézet költségvetésében. Források: Nyírbátori Járási Tanács V. B. Pü. O. 173/1962. sz. igazolás SzSzMT. V. B. elé az Eü. O. által 1962 júl. 3-án készített beszámoló 3 bek. (5. p.) Eü. M. Felnőttvédelmi Szoc.

pol. Tájékoztató 1958. évi 2. sz. (36. p.) (33. p.) KOPÓCS ZOLTÁN (Tarpa, 1935. ápr. 30.) szociális szervező T.: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervező szaka, Budapest. Szociális otthonvezetői tanfolyam. Mh.: Járási Tanács Szociális Otthona, Tarpa, könyvelő, 1962. szeptember l-jétől Járási Tanács Szociális Otthona, Szakoly, intézetvezető, illetve igazgató. Fm.: A több mint három évtizedes munkássága alatt mindig szociális otthonban dolgozott. Ebből 3 év kivételével vezetőként. 1962. október 1-én, megyei fejlesztésként, új pavilon építése vette kezdetét a régi, elavult épület mellett. Erre 2 000 000 Ft volt előirányozva. Ez az építkezés a Pénzügyminisztérium előzetes engedélye alapján felújítási hitelből valósult meg a következő években. Ebben helyet kapott a főzőkonyha, gondozotti és alkalmazotti ebédlő, mosodaüzem, raktárak, kazánház, és a gondozottak elhelyezésére szolgáló szobák. Az otthon 1972-1980 közötti években 110 ággyal üzemelt. Majd 1982-től 100 ágyfejlesztés történt 25 000 000 Ft beruházási hitelből. E beruházás megvalósításával az új pavilon megépítésén kívül az addig szállónak (hálószobáknak) használt fő épületet (Keméry-kastély) foglalkoztatásra alkalmas műhellyé alakították át. Ezzel egyidőben a konyhát, ebédlőt, mosodát és kazánházat teljesen felújították. Ezzel az egész épületobjektum alkalmassá vált 210 fő korszerű ellátására. A kazánház korszerűsítésével olajfutésre tértek át. Az építkezés egész ideje alatt figyelemmel kísérte és ellenőrizte a folyamatokat. Az intézmény 1963-ig általános típusú volt. Ekkortól szakosodott elmebetegek otthonává, ahol értelmi fogyatékos beutaltak is elhelyezést kaptak. Az intézet átvételekor még egyetlen szakképzett ápolónője sem volt az intézetnek. (Akkor járt 3 fő munka melletti szakképesítést adó tanfolyamra, akik 1963-ban képesítőztek.) Szorgalmazására 1965-ben 4, 1967-ben és 1969-ben l-l fő szerzett újabb szakképesítést, kikkel már korszerű gondozás, ápolás szóba jöhetett. De 1969ben még mindig volt 6 szakképzetlen nővér, akiknél nem volt meg az előfeltétele beiskolázásuknak. (8 általános iskolai végzettség és 45 éven aluli életkor.) Most már