Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

e/ Kulturális tevékenység, gondozás, egészségügyi ellátás A főhatóság már 1951-52-ben szorgalmazta a szociális otthonokban ápoltak kulturális igényeinek kielégítését. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V.B. III. Igazgatási Osztályainak 1952. március 27-én körlevelet küldött az otthonnal rendelkező járási tanács vb igazgatási osztályának, melyben kifejtette, hogy az egyes otthonokban a gondozottak ellátása, valamint a velük való bánásmód nem üti meg a kívánt mértéket. A puszta ellátáson kívül nem történik gondoskodás a gondozottak szórakoztatásáról, kulturális és politikai „nevelés"-éről. A különböző napi és hetilapok, képes folyóiratok megrendelését már szorgalmazták az otthonok nagyon szerény költségvetése terhére, de az azokban lévő ismeretekhez, csak felolvasás révén juthatott a beutaltak jelentós része, egyrészt írástudatlanságuk, másrészt látáscsökkenésük miatt. A kultúrtevékenység szervezésénél szem előtt kellett tartani azért, hogy ebben az időben a gondozottak nagy százaléka még nem tudott olvasni. Igényt sem fogalmaztak meg az időtöltés eltöltésének módját illetően. A valamilyen hangszerhez (citera, hegedű) értő gondozottak saját maguk rendeztek zenés délutánokat, estéket. 1060 Az otthon 1952-ben már rendelkezett egy rádióval. A kulturális jellegű tevékenységek közül a rádióhallgatás volt a legnépszerűbb. Ezt követte a beszélgetés, sétálás, míg hasznos tevékenységet ekkor még a házkörüli vagy gazdasági mukában való részvétel és kis százalékban a kézimunkázás jelentett. Olvasás, mint időtöltési mód, illetve kulturális tevékenység az ápoltak kb. 18-20%-ánál jött csak számításba. Óvatos becslések szerint a rendeszeres olvasók száma még ezt az arányt sem igen érte el. A művelődési szervek előítélete és ellenállása miatt a vándorkönyvtár megvalósítása késett,

1 1 de 1952 végére megvalósult. Zömmel a selejtezés előtt álló könyvek érkeztek. Kézbevételüket az befolyásolta inkább hátrányosan, hogy azok jelentős részben politikai természetűek voltak. A szépirodalmi köteteiknél azonban bizonyos keresettség volt tapasztalható. A büdszentmihályi intézet gondnoka másodnaponként „sajtótájékoztató"-t, felolvasást tartott az ápoltak részére, hetenként pedig egy politikai előadást. Az 1950-es években ez elvárás volt egy vezetőtől. A politikai nevelőmunka érdekében a helyi tömegszervezetek és a járási művelődési csoportok által kiküldött vendégelőadók is tartottak politikai előadást. Ebben az otthonban 1952. április 4-én ilyen előadás után cigányzenéről is gondoskodtak, melynek hatására többen táncra „perdültek". Elsőként a megyében, már 1951-ben a gondozottakból saját szórakoztatásukra, s idejük lekötésére saját kultúrcsoportot szerveztek, melybe az intézet dolgozói is bekapcsolódtak. A kultúrcsoport a későbbiek során is kisebb-na-