Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

cselekben intézet okozla belső pszichés traumák játszották a főszerepei. Ezenkívül szükséges voll a „vegyes" típusú ollhonok megszüntetése és tiszta profilok kialkítása azért is, hogy így speciális gondozási módszerek kidolgozása és alkalmazása is lehetővé váljék, amely az intézetlakók pszichés állapotának egyensúlyban tartását jobban szolgálta. Ha a szakosítással csak a neurotizáló hatások jelentős csökkentését érték volna el, már akkor is jelentős lépést tettek a mentálhigiénés gondozás megvalósítása terén. Összefoglalóan elmondható, hogy az elmúlt négy évtizedben az. állami szociális otthonok differenciált hálózata alakult ki. A szociális otthoni hálózat 1950-1989-ig történő kiépítettségét az egyenetlen területi elrendezés és a mennyiségi igények kielégítésének elégtelen volta jellemezte. Több tervidőszakon keresztül a férőhely fejlesztések elmaradtak nemcsak a szükséglettől, de a tervezett szinttől is. E téren a megye lakosságának ellátottsági színvonala a hatodik ötéves tervidőszakban nem javult sőt, ha a minőségi követelményeket is figyelembe vesszük, akkor valamelyest csökkent. Változás a hetedik ötéves tervidőszakban, vagyis 1986-1990 között sem következett be. Országos viszonylatban vizsgálva a megyék helyezési sorrendjét a 10 000 lakosra jutó szociális otthoni férőhellyel való ellátottság alapján. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyezési száma 1975-ben a 17., míg 1989-ben pedig mái- a 19. A szociális otthonok szakosításával és azokban a különböző foglalkoztatások megszervezésével viszont az országos átlagnál jobb minősítést ért el a megye. A demográfiai helyzet várható alakulása, — az időskorúak számának és arányának további emelkedése, a nagycsaládok felbomlása a lakosság jelentős részének fokozott elszegényedése — miatt különös jelentőségű a lakosság ellátását szolgáló szociális otthonok további kiemelt számú es minőségi fejlesztése. E helyen meg kell jegyeznünk, hogy az egyes szociális otthonok adatainak ismertetésénél időnként a sztereotípiának tűnő feldolgozás nem volt elkerülhető, mert mindegyik otthon ugyanazon jogszabályok alapján működik, feladataik is azonosak, de a végrehajtás mégis különböző időben és minőségben valósult meg, így annak jelzését szükségesnek ítéltük. Ezenkívül, az egyes intézetek történetét így talán húébben megörökíti.