Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

feladataikat. Meg a takarítónők, konyhai dolgozók is vállalták a gondozotti közösség kialakításához szükséges együttműködést, mert általában az egyes gondozottakra más-más dolgozó tudott eredményesen hatni. Később a túlzott alkoholfogyasztás is gyakran eló'fordult. A korábbi életszakaszaikban túlzott mértékben alkoholizálok most sem tagadták meg magukat. Egyesek veszélyeztető magatartást is tanúsítottak. Ezért Dr. Wischán Elek, az otthon szakorvosi patrónusa, a Nagykállói Megyei Elme­és Ideggyógyintézet főorvosa, az intézet dolgozóinak kérésére javasolta 1979. november 26-án (347/1979. sz.) a Megyei Tanács V.B. Egészségügyi Osztály főorvosának, hogy az intézetben egyes munkaköröket veszélyesnek ismerjék el, és 30%-os pótlékban részesítsék. Ennek elfogadása után a dolgozók az alkohológiai szakrendelésekhez hasonlóan 30%—os veszélyess­ségi pótlékban réeszülhettek volna. Az egészségügyi osztályvezető azonban a munka nehézségi foka ellenére a javaslatot nem terjesztette tovább a főhatósághoz pártoló javaslatával, hanem azt a veszélyességi pótlékra vonatkozó 3100-5/1954. Eü.M.sz. ut. és az azt kiegészítő állásfoglalások 1085 értelmében elutasította a pénzügyi főelőadója javaslatára. A jogalkotó 1954-ben, a rendelet megjelenésekor még nem számol­hatott alkohológiai jellegű profillal a szociális otthonokban, mert akkor még ilyen nem volt. Szamosangyaloson 1978-ban létesített ilyen intézet is egyedülálló volt az országban. Tehát az Egészségügyi Minisztériumhoz történő felterjesztés esetén látszott volna lehetőség a kérés teljesítésére. Az egészségügyi osztályokon belül azonban a szociálpolitika sohasem kapta meg az őt megillető helyet az 1950-es évek elejétől kezdve. Mindezek ellenére az intézet felnőtt a célhoz. Az egyes munkaterü­letek dolgozói (ápoló, takarítónő, konyhai dolgozók, házimunkás stb.) közösséggé kovácsolódtak. Kitaposott út nem volt előttük, de voltak jól összehangolt munkaterületeken dolgozók és lelkes, megbízható dolgozó kollektíva, mely lényegesen csökkentette a munkát akadályozó ténye­zőket. dl Gondozási és egészségügyi ellátás Az 1960-as évektől egyre fokozódott az igény a gondozási munkával szemben. Az alacsony létszám miatt eleinte azonban valóban igényes gondozás nem volt megvalósítható a három műszakos beosztás mellett. A győrteleki otthonban az ápolónőknek még az 1960-as években is a takarításban kellett közreműködniük a nagyon alacsony takarítói létszám miatt, akkor, amikor a nővéri létszám is alacsonyan volt megállapítva.

Next

/
Thumbnails
Contents