Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Hatodik fejezet - A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI ÁLLAMSZERVEZET 1989-TŐL

e törvényben foglaltak alapján a helyi önkormányzás lehetővé teszi az önszervező hatalomgyakorlást, azt, hogy a választópolgárok helyi közösségei - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzatuk útján - önállóan és demokratikusan intézzék a helyi érdekű közügyeket, valamint a közhatalom demokratikus decentralizációját. (Ötv.preambulum) Létrehozták a köztársasági megbízotti rendszert.

176 Az Országgyűlés megállapította a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókba tartozó megyéket és a régiók székhelyeit a következőképpen: 17 GYŐR székhellyel: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye, 27 BUDAPEST székhellyel: Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye, 37 MISKOLC székhellyel: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, 47 DEBRECEN székhellyel: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 57 SZEGED székhellyel: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, 67 PÉCS székhellyel: Baranya, Somogy és Tolna megye, 77 BUDAPEST főváros, 87 VESZPRÉM székhellyel: Fejér, Veszprém és Zala megye.

177 (54.melléklet) Az Országgyűlés az ország megyei tagozódását, a megyék nevét és székhelyét a következők szerint állapította meg: A megye neve Székhelye 1. Bács-Kiskun Kecskemét 2. Baranya Pécs 3. Békés Békéscsaba 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc