Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Hatodik fejezet - A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI ÁLLAMSZERVEZET 1989-TŐL

5. Csongrád Szeged 6. Fejér Székesfehérvár 7. Győr-Moson-Sopron Győr 8. Hajdú-Bihar Debrecen 9. Heves Eger 1 OJász-Nagykun-Szolnok Szolnok 11. Komárom-Esztergom Tatabánya 12. Nógrád Salgótarján 13. Pest Budapest 14. Somogy Kaposvár 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza 16. Tolna Szekszárd 17. Vas Szombathely 18. Veszprém Veszprém 19. Zala Zalaegerszeg (67/1990./VIII. 147 OGY.határozat) Az Országgyűlés 1990. december 1-i hatállyal - az Ötv. 61.§/1/ bekezdése alapján - megyei jogú városokká nyilvánította Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg városokat. (82/1990./XII.7./ OGY. határozat) Várossá nyilvánítottak ezt követően több nagyközséget.

178 Az 1990. szeptember 30-i önkormányzati képviselői és polgármesteri választás

179 után megalakultak a települési és a megyei önkormányzatok. Megszűntek ezzel a tanácsok, a községi közös tanácsok is. A kis lélekszámú