Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

Az ország területi közigazgatási beosztását az 52., 53.melléklet mutatja. (A városok és a városi jogú nagyközségek névsorát, területét, népességszámát /23-25.0./', a bíróságok, ügyészségek és földhivatalok megnevezését és székhelyét /40-53.o./, valamint az 1970. január 1-óta történt várossá nyilvánítások, községgé alakítások, város- és községnévváltozások, községegyesítések, községek városhoz csatolása adatait lásd. a MNK. 1985. évi helységnévtárában.) e/ 1988. január 1-ével jelentős lépés történt a kétszintű igazgatás fokozatos bevezetésére.

162 A Tt.III. egyes rendelkezéseit ennek megfelelően módosították, s megszüntették a városi.városi jogú nagyközségi tanácsszervek megyei irányításban való közreműködését.

163 A közvetlen megyei irányítást első ütemben csak Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében vezették be.

164 A többi megyében pedig lehetővé vált egyes községi (közös) tanácsi szervek tevékenységének is a megyei tanács irányítása alá vonása,

165 a kétszintű helyi-területi igazgatás fokozatos bevezetése, s minden megye bevezette azt. Tovább fejlődött az ország városhálózata is. 4./ A bírói szervezet Az igazságszolgáltatást a MNK Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok gyakorolják. A törvény az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

166 Budapesten megyei bírósági hatáskörben a Fővárosi Bíróság, helyi bírósági hatáskörben pedig a kerületi bíróságok járnak el. Városokban helyi bírósági hatáskörrel városi bíróság működhet. Külön bíróságok a munkaügyi bíróságok és katonai bíróságok.

167