Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény a Gazdasági Döntőbizottságok

16

* és a Területi Munkaügyi Döntőbizottságok^

69 feladatkörét, illetve feladatait - 1973. január 1-ével - a rendes bíróságok, illetve a - fővárosban és a megyékben újonnan létrehozott - munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalta.

170 A szabálysértések elbírálása, büntetése továbbra is az államigazgatási (tanácsi és egyéb szabálysértési) hatóságok hatáskörében maradt.

171 57 Az ügyészség Az ügyészség - az Alkotmányban (51-53. §) meghatározott - sajátos feladatokat lát el. Az Alkotmány az új tipusú ügyészség felállítását már 1949-ben törvénybe iktatta (42-44. §)/. Az ügyészség megszervezésére és működésének megkezdésére azonban csak 1953-ban (1953.évi 13., majd 1959. évi 9.tvr.), törvényi szintű szabályozásra pedig az Alkotmány 1972. évi módosítása (1972:I.tv.) után került sor, az MNK ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben. Az ügyészi szervezet tagozódása: - a MNK Legfőbb Ügyészsége, - a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség, - a járási, városi, fővárosi kerületi ügyészségek, - a Katonai Főügyészség, - a területi katonai ügyészségek és egyes magasabb katonai egységek ügyészségei.

172 67 Az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozóan a módosított Alkotmány 54-70. §-ai rendelkeztek. 77 Jogforrások (az 1972:I.tv-nyel módosított Alkotmány szerint): A törvény (19.§73/ bek.b/ pont); a törvényerejű rendelet (30.§ /6/bek.); a Minisztertanácsi rendelet (35.§./2/bek.); a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai által