Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

érvényesült, hogy lehetőleg mindenütt (ahol a minimális települési előfeltételek meg vannak) "saját" állami szervezetet kell létrehozni. A falusi települések legtöbbje így önálló tanácsú községgé alakult, saját tanáccsal, VB-gal, legalább 2 főállású tisztéségviselővel (vb.elnök, vb. titkár) és mérettől fügően 1-2 fő tisztviselő-vei. Megszűnt ezzel a községintegráció egyetlen korábbi formája a körjegyzőség.

136 így 1125 olyan községben hoztak létre önálló tanácsot, állami igazgatási szervezetet, ahol eddig önálló jegyzőség nem működött, s csak 191 községben (a közös tanácsok nem székhely társközségeiben) nem alakult önálló tanács.

137 Jelentős vívmánynak, demokratikus értéknek tartották annakidején, hogy - a Tt-ben meghatározott célok szolgálatában, néhány közös tanács esetét kivéve önálló tanácsot (közigazgatást) hoztak létre a 300 lelkes falvakban is, s ezzel a lakosság ügyeinek intézését levitték a törpeközségekbe és az aprófalvakba is. A szükséges hatáskörök és eszközök viszont nem kerültek a községekhez, azok többségét a járási szervekhez telepítették. A községek nagyrésze így, különösen az akkor létrehozott kis igazgatási egységek - az eszközök, a hatáskörök túlcentralizáltsága és megfelelően felkészült szakemberek hiánya folytán - képtelenek voltak bármiféle gazdasági önállóságra, a lakosság igazgatási, hatósági ügyeinek, panaszainak helybeni színvonalas intézésére. Kevésbé hatékony és sokkal költségesebb igazgatás jött így létre, s a helyi közügyekben való döntés lehetősége, a lakosság ügyeinek intézése nemhogy közelebb, hanem távolabb került. Amit addig a községben, vagy a körjegyzőség székhelyén (1-5 km) intézhettek, azt ezidőtől hatáskör, szakértelem és az anyagi feltételek híján - a járásnál (10-40 km), vagy a megyénél intézhették. A "demokratizálás", a "decentralizálás" csak azt biztosította, hogy a központi akarat, a központi "szempontok" érvényesítésére főállálsú