Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

tisztségviselők, alkalmazottak voltak a kis településeken is,

s ezzel az állam központi szervei közvetlenül befolyásolhatták, ellenőrizhették a falvakban végbemenő társadalmi folyamatokat. 5/ Létrehozták a tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatalai szervezetét^* egyrészt a volt törvényhatósági (megyei, thjv-i), városi és községi önkormányzatok szerveiből, másrészt az addig egyes szakigazgatási feladatokat ellátó dekoncentrált állami szervek "beolvasztásával", s - a tanácsok megalakulásától - az utóbbiak feladatait is a tanácsok és a VB-ok látták el.

139 A közös tanácsok nem székhely társközségei és a nagyobb lélekszámú külterületi lakotthelyek, tanyák népességének igazgatási szükségletei kielégítésére pedig a községi közös tanácsok kirendeltséget szerveztek. Ezeket 1952-ben jogilag is intézményesítették.

140 ///. AZ ÁLLAMSZERVEZET AZ 1970-ES, 1980-AS ÉVEKBEN 1./ Az államhatalom legfelsőbb szervei: a/ A MNK legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve a választópolgárok által általános, egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással négy évi - 1985-től ötévi - időtartamra választott Országgyűlés (Alk. 19.,20. §) és bl az Országgyűlés által tagjai sorából választott Elnöki Tanács. (Alk.29.§) Az Elnöki Tanácsnak az 1972. évi alkotmányreform (1972:1.tv.) után is megmaradt az országgyűlést helyettesítő jogkörre (Alk. 35. § .151 bek.) és rendszeresen élt is ezzel a lehetőséggel, így az Országgyűlés szerepe továbbra is formális volt.

109 2.1 Államigazgatási szervek: aJ Országos (közj)onti) szervek: S3