Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

Ötödik fejezet A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM (1944-1989.) /. AZ ÚJ DEMOKRATIKUS ÁLLAM

77 17 Ali. világháború végére Magyarország jogrendje, államrendszere összeomlott. Új államrendszert kellett kialakítani. Az új, demokratikus magyar államszervezetnek, a közigazgatásnak ebben az időben rendkívülien nagy feladatokat kellett megoldania: a társadalmi, a gazdasági és az állami élet megindítását, az újjáépítés szervezését, s mindezt egy lerombolt, kifosztott és az újból megcsonkított országban. A Moszkvában 1945. január 20-án kötött Fegyverszüneti Egyezmény,

78 majd a Párizsban 1947. február 10-én aláírt magyar békeszerződés

79 ugyanis Magyarország 1938. január 1-én fennállott területét állította vissza. A társadalmi és állami élet megindításának és újjászervezésének munkáját a felszabaduló részeken az antifasiszta pártok és a szakszervezetek képviselőiből folyamatosan megalakuló nemzeti bizottságok^ vették kézbe. 27 A nemzeti bizottságok által megszervezett népgyűléseken választott képviselők 1944. december 21-én Debrecenben megalkották az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely ünnepélyes nyilatkozatában kijelentette, hogy "kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa",

81/a s az általa elfogadott kormánynyilatkozatban "független, demokratikus Magyarország" megteremtését tűzte ki célul, majd az általa megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormánynak

44 teljes terjedelmű megbízást