Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

adott az ügyek vitelére. Megindult ezzel a jogszabályalkotás új, demokratikus periódusa. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a demokratikusan választott új országgyűlésiek) (1944. december 21-től az 1949-es választásokig) időszaka - Magyarország történetében 1848 után másodszor - rendszerátalakító parlamenti működést hozott. Ezen időszak parlamentarizmusa azonban korlátozott parlamaneti szuverenitáson /szovjet megszállás, az 1947-es párizsi békeszerződés/ alapuló és belsőleg is korlátozott parlamentarizmusnak nevezhető. E korszak vége pedig a többpárti magyar parlamentarizmus felszámolásának időszaka volt.

8l/b Az állami szuverenitás "teljessége" az egykamarás nemzetgyűlési illette.

82 A törvényhozás szervei voltak: a/ Az Ideiglenes Nemzetgyűlés - 1944. XII.21-től /1945:I.tc/ 1945.XI.29-ig, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága - 1944.XII.22-től 1945. XII. lóig /1945:XI.tc./; bl A Nemzetgyűlés - 1945. Xll.ló-tól /1945:XI.tc/ 1947. VII. 25-ig /1947: XXII.tc./, - a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága 1945.XII. 16-tól /1945: XI.tc.4.§/ 1947. VII.25-ig; cl Az Országgyűlés - I. 1947.IX. 16-tól /1947:XXIl.tc/ 1949. IV.8-ig /1949: IX.tc/, II. 1949.VI.8-tól/1949:IX.tc./, 1949. VIII.2ü-ig, az Országgyűlés Politikai Bizottsága - 1947.IX. 16-tól /1947:XXIl.tc/ 1949.VIII.20-ig.

8

3 A választójog már 1945-ben általános, egyenlő, közvetlen és titkos volt.

84 Az államfői tisztet - 1945.1.26-tól - a háromtagú Nemzeti Főtanács /1945:IIl.tc/ látta el, 1946. februárjától pedig - a nemzetgyűlés által választott- köztársasági