Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Negyedik fejezet - A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR ÁLLAM 1919-1944

(a nyilasok alaptalanul főrendiháznak nevezték) november 3-án egyhangúlag, módosítás nélkül elfogadta a nemzetvezető jogköréről szóló 1944. évi X.te.-et. Az országgyűlés két házának (igen csonka) együttes ülése megállapította, hogy a "jogfolytonosságot" érdemben is és formailag is sikerült biztosítani. Ezután az új államfő Ü szent koronára, mint nemzetvezető letette a hivatali esküt. A nemzetvezető megváltoztatta az ország címerét. Elrendelte, hogy a címerpajzs és a korona közé nyilaskeresztet kell helyezni, az állampecsétre pedig felkerült a "Magyarország nemzetvezetője" felirat. (Hivatalos Közlöny, 1945.1.27., 11.23.) A parlament kétkamarás rendszere formailag megmaradt. Addig azonban, amíg az országgyűlés mindkét házát a "követelményeknek megfelelően" megreformálják, az országgyűlés helyett "a kormány ... fogja az államügyeket vezetni." (OL.Bm. ált.K.428.823.) Az országgyűlés átalakítását a személyi kérdések "rendezésével" kezdték. Az 1944. évi XIII.tc. kimondta: "A békekötést követő hatodik hó végéig meghosszabbított országgyűlés képviselőházának tagjaivá lesznek azok a képviselővé választható magyar állampolgárok, akiket az országgyűlés a miniszterelnök és miniszterelnök-helyettes indítványára- mindkét házának határozatával - az országgyűlés képviselőházába meghív." (OL. Filmtár 16.721.db.)

71 Megkezdték "a felsőház a hivatásrendek legfelsőbb szervezetévé átalakítását..." (OL. Filmtár 1672ü.db.)

72 Az államigazgatási szervek hagyományos rendszere - az átalakítási kísérletek ellenére - lényegében változatlanul működött mindvégig. Az államapparátusban az őrségváltás végrehajtását országos hatáskörrel a Szálasi mellett miniszteri rangban működő személyügyi kormánybiztos irányította és ellenőrizte. (OL.Bm. ált. K. 428.823.)