Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Negyedik fejezet - A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR ÁLLAM 1919-1944

Habsburg-Lotharingiai-házat trónöröklési jogától. 1927 januárjától visszaállították a kétkamarás országgyűlést (1926: XXII.tc), s cz így maradt végig e korszakban. A képviselőházat az ország lakosságának változóan 25-40 %-a - ccnzusos választójog alapján - választotta. Bethlen István kormányai alatt - a nagyvárosok lakosságát kivéve - nyíltan szavaztatták az ország népét. A második világháború kitörésének küszöbén azonban a kormány kénytelen volt a titkos szavazást bevezetni. (1938: XlX.tc) A felsőház tagjai a volt királyi család tagjain és a főnemesi családok képviselőin kívül az egyházak vezetői, a legmagasabb hivatalnoki réteg, továbbá az ún. érdekképviseletek, valamint a törvényhatóságok küldöttei. A kormányzó is nevezhetett ki élethossziglan tagokat a felsőházba. Az országgyűlésnek az ellenőrzés terén segédszerve ezidőben is a Legfőbb Állami Számvevőszék volt. Az államfői teendőket ideiglenesen Horthy Miklós kormányzó látta cl. A kormányzó hatáskörét fokozatosan tágították, s végül - kevés kivétellel - a régi királyi jogkört gyakorolta. (Az 1937:XIX.tc. részére utódajánlási jogot biztosított, majd 1942. februárjában az országgyűlés Horthy Istvánt - a kormányzó fiát - kormányzó-helyettessé választotta - 1942:11.tc)

59 A kormánya lényegében megmaradt a régi ( 1848:111.tc) szervezetében és kereteiben. Változás az volt, hogy az 1917.XI.tc alapján négy - népjóléti, közélelmezési, átmeneti gazdasági és választójogi - tárca nélküli miniszteri állást szerveztek. Ezek közül csak a népjóléti miniszteri állás maradt tartós; 1919-ben propagandaügyi minisztérium is működött. 1920-ban kisgazda- és nemzetiségi kisebbségi tárca nélküli minisztereket neveztek ki. Ezek a tárca nélküli miniszteri állások időközben megszűntek. - 1938-ban felvidéki minisztert, 1940-ben közellátásügyi mi-