Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Negyedik fejezet - A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR ÁLLAM 1919-1944

nisztert, 1942-ben nemzetvédelmi propaganda és még egy tárca nélküli minisztert neveztek ki.

44 (25/a-c melléklet) A tulajdonképpeni hatalom a kormány kezében volt. A kormány - többnyire az országgyűlési felhatalmazások alapján, - lényegében rendeletekkel kormányzott. Az egész közigazgatás a kormány irányítása alatt állott. A helyi közigazgatást egyrészt az ún. helyi önkormányzatok: a törvényhatóságok (29/a, b melléklet) és a községek, (30. melléklet) másrészt az államigazgatás kihelyezett szakigazgatási szervei látták el. A vármegyei önkormányzat ezidó'szakban tovább veszített jelentőségéből, de mint területi egység a magyar közigazgatás meghatározó alapintézménye maradt. Testületi szervei voltak: a törvényhatósági bizottság (közgyűlés),

60 (31. melléklet) a kisgyűlés,

61 a közigazgatási bizottság

62 és a különféle, a törvényben meghatározott, vagy a törvényhatóság által megalakítani rendelt bizottságok. Egyedi szervek voltak: az államfő által kinevezett főispán, a törvényhatóság - választott - első tisztviselője az alispán. A törvényhatósági jogú város szervezete (32. melléklet) lényegében megegyezett a vármegyéével. Legfontosabb szervei voltak: a törvényhatósági bizottság (közgyűlés), a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság, egyéb bizottságok, valamint az egyedi szervek (a város első tisztviselője a polgármester). A városi tanács az 1929: XXX. tc. alapján megszűnt. A törvényhatósági jogú város élén is az államfő által kinevezett főispán állt. A községek a községekről szóló 1886:XXII.tc. kereteiben látták el ezidőben is feladataikat. A törvény háromféle községet ismert: rendezett tanácsú várost, nagyközséget és kisközséget. Változás csupán az, hogy - 1929-től - a rendezett tanácsú város megyei város (33. melléklet) elnevezést kapott, s a városi tanács itt is meg-