Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

a király együttesen alkották. A király a kormány utján kezdeményezhetett törvényt, s őt illette meg a feudális korból átmentett szentesítési jog. Jogforrások továbbá a - király, a kormány és az egyes miniszterek által kibocsátott - rendeletek, a törvényhatósági és a községi szabályrendeletek, végül az egyre jobban háttérbe szoruló szokásjog. Az országgyűlés kétkamarás maradt: a főrendiházat 1885-ben (1885:VII.tc.) újjáalakították, de ekkor sem vált választott testületté. Az elszegényedett főrendeket kiiktatták, viszont helyet kaptak a protestáns egyházak vezetői és a király által kinevezett új tagok. A képviselőház összetétele a választójogi novella (1874. XXXIII.tc.) alapján lényegesen megváltozott. A választók száma (1848-cal szemben) mintegy felére csökkent. A választójogból ki voltak zárva az ipari munkások, az agrárproletárok, a nem bevett felekezethez tartozók, a nők, a fiatalok, sőt a legtöbb kispolgár is. A nemzetiségi választók azonban, ha magyarul nem tudtak, nem voltak választhatók. (Passzív választójog. 13 §) Még szűkebb volt a községi választójog, itt többletként hosszú egyhelybenlakást követeltek. A közigazgatást

43 a király által megbízott kormány

44 (1848:111., 1868:XXX.tc). (25/a-c melléklet) irányította, de a kormány a parlamentnek volt felelős. A kormány munkájának gazdasági ellenőrzésére 1870-ben életre hívták az Állami Számvevőszéket (1870:XVIII.tc), 1914-től neve: Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (1914:IV.tc) A helyi közigazgatást a vármegyék (26/a,b melléklet) és a szabad királyi (1870 óta ''törvényhatósági joggal felruházott") városok (26/a. melléklet) látták el, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:XLIL, illetve a törvényhatóságokról szóló 1886:XXI.tc-ben szabályozott keretek között.

45 A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként - a főispán állt. A vármegye legfontosabb testületi szer-