Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

vei: a törvényhatósági bizottság

46 és a közigazgatási bizottság (1876:VI.tc.), egyedi szervei pedig a központi és külső tisztviselők voltak. Központi tisztviselők az alispán (a törvényhatóság első tisztviselője) és a központban működő tisztviselők. Külső tisztviselők: a főszolgabírók, szolgabírók és a járásban működő tisztviselők. A törvényhatósági joggal felruházott városok testületi szervei azonosak voltak a vármegyeiekkel. Egyedi szerveik: a polgármester. Fontos szervük volt a - polgármester elnöklete alatt működött - városi tanács. A községek (közöttük a mezővárosok, illetve a rendezett tanácsú városok, a nagyközségek és a kisközségek) közigazgatási feladatait, hatáskörét a községek rendezéséről szóló 1871 :XVIII. tc, illetve a községekről szóló 1886:XXII.tc. határozta meg. A községek legfőbb szerve a községi képviselőtestület

41 volt, emellett a községi elöljáróság, illetve rendezett tanácsú városoknál a városi tanács. A rendezett tanácsú városok első tisztviselője a polgármester, a többi községben a községi huszár a község feje, az adminisztráció vezetője pedig a községi jegyző vo\t. A helyi közigazgatást azonban már nem kizárólag a vármegyék és a szabad királyi városok végezték, hanem kiépültek a kormánynak közvetlenül alárendelt szakigazgatási szervezet különböző ágai: a csendőrség, a budapesti államrendőrség, a határrendőrség, a pénzügyigazgatóságok, az állami adóhivatalok, a tanfelügyelet, később a mezőgazdasági és iparfelügyelet szervei. A törvényhatóságok és a községek egyre kisebb hatáskört kaptak, s kibővítették felettük a központi kormányszervek gyámkodását (adminisztratív tutela), minden érdemlegesebb ügyhöz felsőbb jóváhagyást kívántak meg. A kormányt képviselő főispánok hatáskörét bővítették, a városok ügyeire is kiterjesztették.

45 (24. melléklet) Abíráskodást 1869-ben elválasztották a közigazgatástól (1869:IV.tc.),

48 s felállították rendes bíróságokként a járásbíróságot, a vármegyei törvényszéket, az íté-