Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

a Bach-korszakban kiadott pátenseket és a bevezetett osztrák törvénykönyvet, a magyar jog szerint kívántak eljárni. Az 1848 előtti jogszabályok azonban már nem voltak alkalmazhatók, ezért az ún. Országbírói Értekezlet által 1861. év elején öszszeállított "Ideiglenes Törvénykezési Szabályok" joganyaga - bár az országgyűlés váratlan feloszlatása miatt törvényerőre nem emelkedett - vált- a bírói gyakorlat útján, tehát szokásjogi alapon - a magyar jog részévé. Az 1861. február 26-i Februári Pátens el nem fogadása és az 1848. évi törvények elismerésének követelése miatt a császár az Országgyűlést feloszlatta, s újra ideiglenes kormányrendszert (Provizóriumot) vezetett be. A "Schmerlingprovizórium"-nak nevezett újabb rendőruralom alatt a vármegyékbe királyi biztosokat küldtek, az adófizetés megtagadását pedig katonai karhatalommal törték le. Az 1849. november 10-én közzétett császári elhatározás alapján megindult a magyar igazságügy átszervezése. Az átszervezést 1854-ben véglegesítették. Az egész igazságszolgáltatási szervezet a bécsi igazságügyi minisztériumtól függött. A legfelsőbb fórum az összes koronaországokra kiterjedő hatáskörű bécsi legfőbb ítélőszék (Oberster Gerichtshof) volt. Magyarországon - mint koronaországban - a legfőbb igazságszolgáltatási szerv az öt kerületnek megfelelően működő egy-egy főtörvényszék (ideiglenes elnevezéssel: Distriktual Obergericht), 1854-től Országos Főtörvényszék (Oberlandesgericht) volt. Egy-egy hasonló főtörvényszék működött Erdélyben (Nagyszebenben), Horvátországban (Zágrábban) és a Szerb Vajdaságban (Temesváron). A legáltalánosabb bíróságok: a - lényegében vármegyénként működő - vármegyei törvényszék (Comitatsgericht, Erdélyben és a Vajdaságban Kreisgericht) és a járásbíróság (Bezirksgericht) voltak. Különös bíróságok: A haditörvényszék (Kriegsgericht), az úrbéri bíróságok. 1856-1858. években elsőfokú bíróságokként - kezdetben vármegyénként - megszervezték az úrbéri tör-