Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁLIS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

- a "vérhatalom jogát", a pallosjogot (ius gladii) is elnyerték. Az egyházi bírósá­gok már István törvénykönyveiben is szerepelnek. Eleinte a főesperes, illetve na­gyobb ügyekben a püspök bírósága, később az ún. szentszékek. Az anyaországtól eltérően alakult ki a helyi igazgatás szervezete az ország ke­leti részén, különösen a Biharerdőn túli országrészen, melyet Erdőelvének, Erdély­nek, az oklevelekben Ultrasylvania-nak, majd Transylvania-nak neveztek. 8 István király e területeken is megteremtette a vármegyei szervezetet. Kialakult először a csaknem az egész lakott területet felölelő Fehér vármegye, amelyből csakhamar kialakultak, illetve mellette megszerveződtek Torda, Kolozs és Doboka várme­gyék, majd a XI-XII. század során létrejött Hunyad, Küküllő, s az egykori szolno­ki várispánság felosztásából keletkező Belső-Szolnok vármegye. Ugyanakkor ki­alakultak a vármegyéktől függetlenül - a jelentős önállósággal rendelkező székely és szász székek. Az erdélyi közigazgatás élén az erdélyi vajda állt, aki az uralkodó helyett az erdélyi területen a bírói, hadügyi és pénzügyi joghatóságot gyakorolta. Hatásköre ezidőben a székelyekre és a szászokra nem terjedt ki. Helyettese az alvajda volt. A királyi vármegyéken kívül külön szervezkedtek a székely székek. Marosszék és Udvarhelyszék volt a két legrégibb szék, s ezekből indult ki a további telepítés és szervezés a hét szék: Sepsi-, Kezdi-, Orbai-, Maros-, Udvarhelyszék, Csik­Gyergyó testvérszék és Aranyosszék felé. A székek élén a székelyek ispánja (comes siculorum) állt. Joghatósága a korai középkorban kiterjedt néhány perifé­rikus elhelyezkedésű szász székre (Medgyes és Selyk, Beszterce és Barcaság) is. Hatásköre elsősorban katonai volt. Elnökölt a közgyűlésen (judicium generale), s a székely nemzetgyűlésen is. A közigazgatás és a jogszolgáltatás szerve a szék volt. Hatásköre lényegében megegyezett a magyar vármegyéével. Első tisztviselője a hadnagy, ő elnökölt a székgyűlésen. Minden széknek volt bírája.

Next

/
Thumbnails
Contents