Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)
Első fejezet - A FEUDÁLIS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG
2.1 Horvát-, Szlavónország és Dalmácia jogállása és igazgatási szervezete 23 A későbbi korban társországoknak nevezett Horvátország, Szlavónia és Dalmácia már a XI-X1I. században közjogi kapcsolatban volt Magyarországgal. 9 a/ Horvátország eredetileg a Száván túl a Kapella hegység és az Adriai-tenger között terült el. Hozzátartozott az újkori Dalmáciának és Boszniának egy része is. Kálmán király az ország élére királyi főtisztként a bánt állította. Egyébként meghagyta a horvátoknak régi kormányzati szervezetüket, a zsupánságokat. A horvát bán volt a királyi várak katonáinak és a horvát nemességnek a vezére. A király helyett bírói közgyűlésen ítélkezett. Helyettese a vicebán volt. bl Szlavónia a középkorban a Dráva folyó és a Kapella-hegylánc között terült el oly módon, hogy a későbbi Zágráb, Várasd és Belovár-Kőrös varmegyéket, valamint Verőce és Pozsega vármegyék nyugati részét foglalta el. A Dráva-Száva közének keleti részén (amelyet a XVIII. században kezdtek Szlavóniának nevezni) István korában királyi vármegyék (Pozsega és Valkó) keletkeztek. Ezek közül a régi Szlavónia autonómiát élvezett, s László meghagyta a szlavónok addigi nemzetiségi szervezetét, de élükre zsupánok helyett királyi várispánokat rendelt. így itt 15 várispánság keletkezett, 5 mely a XIII. századig megmaradt. Amikor a királyi vármegyék nemesi vármegyékké alakultak a kis várispánságokból 5 nemesi vármegye alakult: Verőce. Kőrös, Várasd, Zágráb és Dubica. Szlavónia élén is bán állt, de tisztsége csakhamar egyesült a horvát bánéval. cl Dalmácia alatt a középkorban az Adriai-tenger partján lévő latin-olasz nemzetiségű városi municipiumokat értették. Ezek 1106-ban Kálmán Horvát- és Dalmátország királyává koronázásával kerültek Magyarországgal közjogi kapcsolatba, megtartva régi municipiális jogaikat. Világi fejüket a comest és egyházi fejüket a püspököt a dalmát városok maguk választották, s adót nem fizettek.
