Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁLIS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

nagybirtokosok tanácsát (királyi tanács). A király kezében összpontosult a legfelsőbb fokon a kormányzás, a közigazgatás és a bíráskodás is. Már István alatt kialakult a kezdetleges központi államapparátus: a király udvara (kúriája). (4. melléklet) Az állam főtisztviselői tulajdonképpen a király "magánalkalmazottai", akik egyben közfunkciót is elláttak. A királyi udvarban a legfontosabb tisztségviselő az udvarispán, akit nádorispánnak, nádornak (palatínus, comes palatii) neveztek, s aki eleinte az udvarhoz tartozók bírája, később a bíráskodásban, majd a kormányzati ügyekben és a hadsereg vezetésében a király helyettese. A nádort a bíráskodásban segítette az udvarbíró, akiből a következő századokban országos méltóság, országbíró (judex curiae regiae) lett. III. Béla idejében (a XII. század végén), az írásbeliség egyidejű bevezetésével alakult ki a király irodája (kancellária). Ennek élén írást ismerő papi személy állt, ő állította ki a király által kiadott okleveleket is. A közigazgatás és a bíráskodás túlnyomó része nem a király udvarában folyt. A király birtokai egy-egy uradalmi központ, a vár (földvár) (5. melléklet) körül helyezkedtek el.

5 A várhoz tartozó királyi birtokok határa: a vár megyéje (megye = határ), s innen alakult ki a korai feudális állam alapvető területi egysége, a királyi vármegye.

6 (6. és 7. melléklet) A vármegyék számát kezdetben 45-re tették. Később László és Kálmán uralkodása idején az ország határainak növekedése (Szlavónia és Horvátország, majd Dalmácia megszerzése), az addigi gyepűföldek művelés alá vonása és megszervezése folytán számuk megnőtt, s a XII. század derekán már 70 vármegyéről tudunk, 1184-ben pedig 72-ről.

6 A várbirtok fegyveres serege a várjobbágyokból adódott, a föld művelését, a katonaság ellátását, az ehhez szükséges ipari munkákat is a várszolgák (8. melléklet) látták el. A királyi vármegye élén a király tisztségviselője a várispán (comes cas-