Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében

1720—1773 között az 1 főre jutó szántó területe csökkent a Rétközben. Amíg 1720-ban kb. 0,41 hektár jutott egy lakosra, addig 1773-ban már csak 0.35 ha. Csökkent az 1 háztartásra jutó szántó területe is: 2,98 hektárról (1720) 1.76 hektárra (1773). A földhiányt elemezve csak így válik érthetővé az itteniek panasza a faluhatár „kisebbedése" miatt. 9. táblázat Az úrbéresek használatában lévő szántó községenként 1773-ban Település Terület Az úrbéresek használatában (ha) lévő föld %-ában Ajak 172 81,1 Beszterec 16 57,1 Buj 178 72,1 Demecser 160 71,7 Dombrád 35 53,8 Döge 123 66,8 Fényeslitke 157 83,1 Gáva 124 70,8 Gégény 61 57,5 Ibrány 222 73,3 Kemecse 186 71,3 Kék 57 67,0 Kékese 46 74,2 Kisvárda 53 67.1 Komoró 34 68,0 Kótaj Nagyhalász 163 70,8 Nyírbogdány 71 88,7 Ontelek 50 69,4 Paszab 5 22,7 Pátroha 60 83.3 Rétközberencs 37 62,7 Rozsály Szabolcsveresmart 66 80.5 Tiszabercel 122 71,8 Tiszakanyár 78 87.6 Tiszarád 24 72,7 Tuzsér 42 70,0 Vasmegyer 46 59,0 Vencsellő 565 71,8 Összesen 2953 72,0