Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében

Az országban az 1780-as évek végén, az 1790-es évek elején aszály pusztít. Igaz. a szárazság a Rétközben mindig áldás volt. 1790-ben oly bőséges a termés, „amilyenre nem ernlékezünk" — vallják a Tisza mentén élők.

16 A természeti környezet hatásától az állattartás sem tudott szabadulni. A bőséges és ínséges esztendők is aszerint váltakoztak, ahogyan az időjárástól függően a takarmány mennyisége alakult. 1782-ben a takarmányhiány miatt igen olcsó a vágómarha. Hasonló okból 1794—95 telén és tavaszán 3050 állat (szarvasmarha, ló, juh. sertés) hullott el falvainkban.

17 Az elmondottak ellenére vagy éppen azért, mégis azt kell mondani, hogy az időjárásban nem volt semmi rendkívüli. Az Alföld kontinentális éghajlatához hozzátartoznak az időjárási szélsőségek, az aszályos és nedvescsapadékos időszakok periodikus váltakozásai. Tehát nem az időjárás lett mostohább, hanem a faluhatár lett szűkebb az itt élők számának gyors növekedése következtében jelentkező „földéhség" miatt. Újabb és újabb területeket vontak be a művelésbe, amelyek egyre közelebb kerültek a Tiszához, vízfolyások, erek partjához. Ezáltal viszont fokozódott a művelt területek veszélyeztetettsége, növekedett a termelési kockázat a földművelésben és az állattartásban egyaránt. Fél évszázad alatt megháromszorozódott az úrbéresek használatában lévő szántó területe vidékünkön. 1773-ban 2953 hektáron, az összes úrbéres föld 72,0%-án folyt szántóföldi művelés. 8. táblázat A szántó minősége és területe 1773-ban Település A települések A szántó Az összes szántó Osztály száma %-ában területe %-ában (ha) I. 15 53,6 2392 81,0 II. 8 28,6 419 14,2 III. 5 17,8 142 4,8 Összesen 28 100,0 2953 100,0 A szántó minősége alapján falvainknak kb. a fele az I. osztályba, 1/4-e a II. osztályba tartozott. A talajadottságok tehát nem lettek volna akadályai a földművelésnek. Hiába a legjobb minőségű szántó, ha az a tenyészidőszak alatt víz alá került, és az árvíz túl soká kinn marad a földeken. Különösen a határukat 2 nyomásban élő falvaknál okozott az árvíz igen súlyos problémát. Noha Dombrád szántóit az I. osztályba sorolták, az árvíz miatt „őszi életet nem lehet vetni", ezért a gazdák kénytelenek voltak ..ötödik, hatodik, sőt tizedik helységnek határain is szántani.

18