Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében
ban 76 családfővel kevesebb szerepelt. A 76 közül csupán 9 került a telkes jobbágyok kategóriájába. 67 családfőt a zsellérek közé soroltak. A földműves népesség vagyoni helyzetét vizsgálva az egyes jobbágykategóriák szerint a községek az alábbi csoportokra különülnek el (6. sr. melléklet). 1 telkes jobbágy-: Demecser. Kékese. Tiszakanyár. Vasmegyer 2. telkes jobbágy — házas zsellér: Beszterec. Buj. Dombrád. Döge. Gégény, Kék. Kisvárda, Nagyhalász. Ontelek, Paszab. Szabolcsveresmart, Tiszarád, Tuzsér 3. telkes jobbágy — hazátlan zsellér: Ajak. Rétközberencs 4. telkes jobbágy — házas zsellér — hazátlan zsellér: Fényeslitke, Gáva. Kemecse, Tiszabercel, Vencsellő, Pátroha. Nyírbogdány, Komoró, Ibrány. Az utóbbi csoportban főként a nagyhatárú falvakat találjuk, ami jelzi e települések nagyobb eltartóképességét is. Hamis képet kapnánk vidékünk társadalmi viszonyairól, ha nem tekintenénk át a telkes jobbágyság rétegződését. Azokban a községekben, amelyekben az összeírok csak telkes jobbágyokat találtak ( 1. csoport), árnyaltabb az ábrázolás, ha tudjuk, a négy falu közül csupán Vasmegyeren élt 1 egész telkes jobbágycsalád, 53-an 1/2—1/4 közötti, 5-en 1—1/8 közötti jobbágytelket bírtak. Ugyanakkor Dombrádon (12 fő), Paszabon (9 fő), Rétközberencsen (4 fő), Szabolcsveresmarton (9 fő). Tiszarádon (4 fő) élt a nyolcad telkekkel bíró „fertáiyos parasztok'' 82,6%-a, akiknek, mint Kiss G. az ormánsági viszonyokat elemezve írja, Jövedelme az élethez kevés, a halálhoz sok". 11 A telkes jobbágyság rétegződését 1773-ban a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat A jobbágyság megoszlása teleknagyság szerint 1773-ban Teleknagyság Családfő Az úrbéres népesség %-ában 1 48 9.1 1—3/4 1 0,1 3/4—1/2 7 1,3 1/2—1/4 309 58,8 1/4—1/8 115 21,9 1/8 46 8.8 Összesen 526 100,0 (A telkes jobbágyság községenkénti megoszlását a 7. sz., úrbéres kötöttség szerinti differenciálódását a 8. sz. melléklet tartalmazza.)
