Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében

Ez utóbbi alól kivétel néhány ÉK-i falu (Tuzsér. Komoré. Szabolcsveresmart), ahol részben a Sebecse kitörési ága. részben a terméketlen futóhomokos felszínek okozták az alacsonyabb osztályba-sorolást. A kishatárú falvakban (Beszterec. Tiszarád, Paszab. Rétközberencs) a mezőgazdasági termelés leküzdhetetlen akadályai az állandó vízborítás és a gyakran ismétlődő vízkárok voltak. Az összeírásnak a teleknagyság megállapítására vonatkozó kérdésére az úrbéresek nagyon bizonytalan válaszokat adtak. Bár „egy-egy Telkes és házhelyű gazdának neveztetnek is, egész légyen-e, fél-e. nem tudni, mert ... soha semmi ki mérés nem volt" — vallották a legtöbb helyen.

9 Ezért aztán az összeírtak többsége egész telkesnek vélte magát. Az úrbéres családfők megoszlása az úrbérrendezést megelőző összeírás szerint (1772-ben): - telkes jobbágy 527 fő 75.1 % - házas zsellér 138 fő 20.1 % - hazátlan zsellér 33 fő 4,8 % 688 fő 100,0 % A telki állomány megoszlása 1772-ben: - belső telek 146 ha 5.1 % - szántó 1883 ha 66,5 % - rét 804 ha 28,4 % 2833 ha 100.0 % Birtokállományuk művelésági megoszlása figyelmet érdemlő változást mutat a korábbi évtizedekhez viszonyítva, amikor még, az 1720-as években a használatukban lévő földnek kb. 1/5-ét rétként. 4/5-ét szántóként művelték. Az előzetes felméréskor összesen 502 egész jobbágytelket vettek számba. Ez utóbbit és a telkes jobbágyok számát alapulvéve a rétközi telekátlag 0,97. Az úrbérrendezés eljárási menete során összeírt és osztályba sorolt, majd a megyei közgyűlés által megtárgyalt és a Helytartótanács útján az uralkodóhoz fölterjesztett javaslat annak döntése után visszakerült a megyéhez. Ezután került sor a teleknagyság felmérésére és besorolására. Az 1, 1/2, 1/4, 1/8 telkes jobbágyi kategóriák mellett az 1/8-nál kisebb földön gazdálkodókat a házas zsellérek közé sorolták. Ennek következtében tragikusan megváltozott e vidék földművelő társadalmának rétegződése. Másfél évszázadra konzerválódott a szegénység. Az úrbéresek megoszlása a Rétközben 1773-ban. az öszszeírás befejezésekor:

10 -telkes jobbágy 526 fő 68.8% (66.6)

x - házas zsellér 185 fő 24,3% (27.2) - hazátlan zsellér 53 fő 6,9 % (6,2) 764 fő 100,0% (100.0) * Országos adat A jobbágyság vagyoni és társadalmi helyzetében bekövetkezett süllyedés még akkor is szembetűnő, ha csupán az abszolút számokat vizsgáljuk. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy az előzetes összeírás-