Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében
szer és nem a tudatos fejlesztési törekvések következménye. Az új kultúrák munkaigényes termesztésük miatt alkalmasak voltak a helyi gyalog munkaerőfelesleg lekötésére, a női- és gyermekmunka bevonására, és a földnélküli zsellérek számára is biztosították a szűkös megélhetést a részes föld megművelésével. Az új növények — lévén tavaszi vetésűek — nehezen illeszkedtek a nyomásos gazdálkodás kötöttségei közé, ezért termesztésük alapjaiban bontotta meg a feudális mezőgazdasági termelés művelési rendszerét. A szinte krónikussá váló tőkehiány enyhítésére a birtokos osztály a feudális birtokhoz kapcsolódó földesúri jogok (húsvágás- és árusítás, szeszfőzésés mérés, malom-, vásártartási- és vámjog, halászat, vadászat, gyűjtögetéssel kapcsolatos jogok és jövedelmek) kiárusításával próbálkozott. Ez, többszörös áttételen keresztül, ismét súlyosan érintette a lakosságot. Részben, mert tőkeelszívó hatással járt, részben, mert újabb — korábban közös — földek (pl. erdők, vizek) használatában korlátozták. Ahogy szűkült a faluhatár, úgy növekedett a népesség munkaszolgáltatási kötelezettsége. A vencsellői úrbéresek az 1770-es évek elején, még az úrbérrendezést megelőző időkben évi 18 napi robotra kötelezettek és „az Uraság szükségéhez képest hol gyalog, hol penig annyi marhával, amennyi a parancsolt igának vonására elegendő". Mivel a szükséges és elégséges igaerő ekkor 4 ökör, a jobbágyok többsége, nem lévén egy ekefogat kiállításához elegendő igásállata, cimborába kényszerült, megnövelve ezáltal a teljesíthető robotnapok számát. Általában az előírt robot kétszeresét kellett ledolgozniuk. A vencsellői úrbéresek robotkötelezettségének munkafajták szerinti százalékos megoszlását az 1770-es években az 5. táblázat mutatja be. 3 5. táblázat A vencsellői úrbéresek robotkötelezettségei az 1770-es években Jobbágy Zsellér Munkafajták egész fél negyed házas (4) házatlan (5) telkes 0 » telkes (2) telkes (3) Szántás 64,6 58,3 Vetés 7,8 Aratás 16,7 12,5 23,5 7,7 50,0 Betakarítás 10,4 16,7 15,4 Fűkaszálás-gyüjtés 7,8 17,3 Fuvarozás, szállítás 8,3 12,5 21,6 11,5 16,7 Fa- és vesszővágás 13,8 30,8 29,1 Iparosmunka 25,5 17,3 Egyéb 4,2 Összesen %-ban: 100,0 100,0 100,0 10 100, (1) Varga János, (2) Márki György, (3) Szotyák János, (4) Kardos István, (5) Szilágyi Ferenc
