Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében

szűk határ miatt egyébként is kicsiny kaszálót az „árvíz járja". A III. osztályú rétkategóriában egy egész telek után 5,2 hektár rétilleték járt. A rét részesedési arányát tekintve e csoportban alakultak ki a legnagyobb szélsőségek. Paszabon az úrbéresek használatában lévő föld 72,7%-át rétként hasznosították (legmagasabb az egész Rétközben). Nyírbogdányban csupán 7.5%-át (a legalacsonyabb részesedési arány). 13. táblázat A rét összterülete és községenkénti megoszlása 1773-ban Település Terület Az úrbéresek használatában lévő (ha) föld %-ában Ajak 29 13,7 Beszterec 11 39,3 Buj 62

x 25,1 Demecser 59 26,5 Dombrád 24 36,9 Döge 55 29,9 Fényeslitke 26 13,7 Gáva 46 26,3 Gégény 40 37,7 Ibrány 78 25,7 Kemecse 68 26,0 Kék 25 29,4 Kékese 14 22,6 Kisvárda 23 29,1 Komoró 13 26,0 Kótaj Nagyhalász 64

x 27,8 Nyírbogdány 6 7,5 Ontelek 20 27,8 Paszab 16 72,7 Pátroha 8 11,1 Rétközberencs 19 32,2 Rozsály Szabolcsveresmart 13 15,8 Tiszabercel 44 25,9 Tiszakanyár 8 9,0 Tiszarád 8 24,2 Tuzsér 15 25,0 Vasmegyer 30 38,5 Vencsellő 202 25,7 Összesen 1026 25,0 x Beszámítva a 3-3 ha községi tulajdonban lévő rét