Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

VI. AZ ALAPÍTVÁNYOZÁS RÉSZTVEVŐI

„Egyszerű sorsból", önerejéből emelkedett föl a legtekintélyesebb polgárok közé Nikelszky Mátyás. Többek között serfőzéssel, hízott marhák értékesítésével foglalkozott. Lukács Ödön 1886-ban kiadott várostörténeti munkájában meleg szavakkal emlékezett meg róla: „Családja érdekében bámulatos tevékenységet fejtett ki. Emellett egyháza ügyeiben folytonosan részt vett; a város ügyein meleg szeretettel csüggött. Szóval tevékeny életét a haza, egyház és család közt osztotta meg. Naplójegyzetei, melyeket egyedül magának írt, a legszebb lélekről tesznek tanúbizonyságot; ha fellépéseiben érdes is vala, de tetteiben mindég az igazságérzet és jóakarat vette. Jó tetteivel, adakozásaival, alapítványaival az üdvös eszmék, a tanügy és társadalmi intézmények gyámolítására véghez vitt tevékenységével íveket lehetne betölteni. "

s7 Az adományozók köre viszonylag jól behatárolható. Értelmiségiek, a város vezető tisztségviselői és a gazdasági élet meghatározó személyiségei tettek alapítványokat. Többen közülük virilisek voltak, s ezen a jogon tagjai a városi képviselőtestületnek. Anyagi viszonyaik megengedték az adakozást, közéleti szerepvállalásuk pedig szinte ösztönözte őket erre; nap mint nap szembesülhettek a társadalmi feszültségekkel. 2. A kérelmezők, az adományozottak Az adományozottak rétegmeghatározottsága nem anynyira egyértelmű mint az alapítványozóké. A similis simili gaudet elv alapján a csoportszolidaritást erősítették a tűzoltók javára tett alapítványok. Néhány gimnáziumi tanár kollégáinak gyermekeit akarta segíteni adományával, tehát a saját foglalkozásukhoz kötötték a támogatást. LUKÁCS <X 1886. 340.