Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA
magánosok által kezelt alapítványokra. Az egyházi jellegű alapítványok enyhébb szabályozása a kezelés módozataira nem vonatkozna, hanem csak a régibb alapítványok összeírásáról, az újak bejelentéséről, a kötelező kormányjóváhagyásról, az állandó nyilvántartásról gondoskodna, és jogot adna az egyházak által megállapított kezelési eljárás betartásának ellenőrzésére. E javaslat az egyházak számára több jogot és függetlenséget biztosítana, mint a világi alapítványok kezelőinek. Az alapítványok fölötti felügyeleti jogkör kérdésének megvitatására újólag egy teljes ülését fordította a Magyar Jogászegylet 1896. dec. 14-én. A fő előadást Dárday Sándor tartotta, aki — miután történetileg áttekintette a témát — arra keresett választ, hogy mely intézkedések szükségesek az állam felügyeleti jogának hatályos érvényesülésére, illetve szükséges-e a jogkör kiterjesztése a nem állami felügyelet alatt álló alapítványokra. 20 Dárday egy olyan törvényt látott szükségesnek, amely minden alapítványra kiterjedne, de csupán a régiek összeírását, az újabbak bejelentését, a kötelező kormányi jóváhagyást és az alapítványok állandó nyilvántartását rendelné el, nem szólna viszont a kezelés módozatairól. Az előadó bemutatta azt a törvénytervezetet, amelyet Boncz Ferenc, a volt közalapítványi királyi ügyigazgató készített, s amely ezeken az elveken nyugodott. A tervezet 11. §-a azt rögzítette, hogy a korábbi törvények értelmében minden alapítvány fölött a legfőbb felügyeleti jog a királyt illeti, aki ezt a felségjogát kormánya útján gyakorolja. Tehát a kormány hagyja jóvá az alapítóleveleket, a kezelési szabályok módosítását és az évenkénti számadásokat. A kormánynak joga lenne a vagyon kezeléséről jelentést kérni, s „az alapító szándéklataihoz mért utasításokat adni". A tervezet előírta, hogy a kezelő szervek, de a kormány is, alapítványi törzskönyvet vezessenek, amelyben szó szerint kapjon helyet az alapítólevél szövege. Az 20 DÁRDAY S., 1897. 1-24.
