Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA

elaborátum szerint a király határoz, ha kétely merül fel az alapítványi cél iránt. Dárday és Boncz tehát Csorbához hasonlóan egyértelműen azt az álláspontot foglalták el, hogy az állami főfelügyeleti jogkör minden alapítványra kiterjesztendő. Az első hozzászóló, Wawrik Béla viszont élesebb különbséget kívánt tenni a felügyeleti jogkör mértékében az egyházi és világi alapítványok között.

21 Szerinte ugyanis az egyházi alapítványoknál az állam joga a nyilvántartásnál több nem lehet. E lépéssel még nem sértené meg az egyházak autonómiáját. Példának a misealapítványokat hozta föl, ezeknél elegendőnek vélte puszta létezésük tudomásulvételét. Wawrik Dárdayval ellentétben kiterjesztené az állami ellenőrzést a világi célú alapítványokra, akkor is, ha az alapítás hitfelekezeti. Az adományok céljának megváltoztatásában pedig ismét nagyobb szabadságot adna a megbízható egyházi hatóságoknak, mint a világi kezelő szerveknek. Emmer Kornél hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a társadalomban meglévő vallásos érzékenység miatt a kérdésnek még a vitáját is meg kell szüntetni, nehogy az egyházi autonómia ügyében felkorbácsolja a szenvedélyeket.

22 Ezzel a véleménnyel szembeszállt Csorba Ferenc, mondván, most nem az a cél, hogy minden alapítványról törvényt hozzanak, hanem csak az, hogy minden alapítványt biztosítsanak.

23 A kormány által kezelt világi, valamint az egyházak által gondozott egyházi célú alapítványok biztonságban vannak. A törvény általi sürgős rendezés igénye a többi alapítványra vonatkozik. Ez pedig nem érinti a társadalomban feszültséget okozó egyházi kérdést, tehát a jogi szabályozásra s az azt megelőző vitára szükség van. 21 WAWRIK B. - EMMER K. - CSORBA F., 1897. 1-10. 22 Uo. 10-11. 23 Uo. 12.