Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK

szociális helyzetre vonatkozó feltételt csak másodsorban tüntették föl E két altípuson belül is számtalan variáció létezett. Az első altípusba tartozó duális adományok közül semmilyen más feltételt nem szabott, csak egyszerűen azt rögzítette alapítólevelében dr. Békési Ignác, Bleuer Sámuel és Várallyai Ferenc, hogy szegény sorsú, jó előmenetelű (gimnáziumi) tanulókat kíván támogatni. Zoltán József szegény, szorgalmas diák javára tette alapítványát. A többi alapítványozó már egyéb alapkritériumokat is megkövetelt. Ezek életkori, tantárgyi, pályaválasztásra serkentő, családi állapothoz és felekezeti hovatartozáshoz kötött feltételek voltak. Ezekről a szempontokról már e fejezet 1. részében volt szó. Burger Mihály felesége 1902-ben a gimnáziumi és a polgári leányiskolái tanulók számára is létesített egy-egy alapítványt. Az alapfeltételek teljesen azonosak voltak; mindkét iskolában egy olyan szegény tanulót támogatott, aki magaviseletében és tanulmányaiban nem esik kifogás alá. Az alapító előírta, hogy „ily tanulók között az árva előnyben részesül", s ezzel a családi állapotot figyelembe vevő másodlagos kritériummal csökkentette a kamatokra esélyesek körét. Haas Mórné négy év alatt két unokáját veszítette el. Emléküket leányiskolái alapítványokkal szerette volna az utókor számára is megőrizni. Mindkét ösztöndíjjal olyan jó magaviseletű, jeles képzettségű, szegény sorsú, negyedéves növendéket kívánt segíteni, aki magasabb tanulmányokat akar folytatni. A Klár Vera nevét viselő 1912. évi és az 1916-ban létrehozott, Haas Etelkáról elnevezett adomány között csupán egyetlen eltérés volt. Az utóbbiban már helyet kapott az a kitétel, hogy előnyben kell részesíteni a hősi halált halt vagy Logikailag létezik a harmadik altípus is, amelyben a szociális mozzanat az elsődleges, a teljesítményelvű pedig a másodlagos kritériumok között szerepel. Erre azonban a korszakban Nyíregyházán nem volt példa.