Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

IV. AZ ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA

tandó a kamat, kik döntsenek róla, s ki, milyen körülmények között adja át. Közösségek, testületek, intézmények szintén nyilvánosságra hozták alapítási szándékukat. Először általában többségi határozatot hoztak, majd ezt követően megfogalmazták az alapító okiratot. Egyáltalán nem volt kötelező, hogy az adományozó belső motívumáról, indítékáról is beszéljen, mégis sokan ezt is papírra vetették. A testületek, egyesületek, intézmények alapítványukat olyan személyről nevezték el, akit méltónak tartottak erre. Az alapításkor még élő személyt választott névadónak a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, amely 1888-ban saját, hivatalban lévő vezérigazgatójáról, a 25 éve ott tevékenykedő Kovács Lászlóról nevezte el szociális alapítványát.

33 Az alapítólevelet a következő szavakkal fejezték be: „Legyen ez alapítvány oly gyümölcsöző, amily dús érdemekben az ünnepelt működése, s kik abban részesülnek, legyenek szellemileg méltó utódai az ünnepeltnek. "

34 A városi közgyűlés 1892-ben az éppen nyugdíjba vonult tiszti főorvosa, dr. Meskó Pál iránt fejezte ki elismerését a róla elnevezett, elszegényedett polgárokat segítő alapítványával. Az 1889. március 15-i ünnepélyen Bencs László városi tanácsnok azt javasolta, hogy Kossuth Lajos emlékére tegyenek 1000 Ft-os alapítványt. A indítványt nagy lelkesedéssel fogadták el. A Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnokát, Konthy Gyulát 1908-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Ebből az alkalomból az Az adományozókról, illetve az alapítványok névadóiról részletesebben a VI. fejezetben. 34 Az egyes alapítványok legfontosabb adatai, így a források is a melléklet alapítványregiszterében találhatók.