Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

III. NYÍREGYHÁZA A KIEGYEZÉS KORÁBAN

II. József 1786. évi adományozó levelében Nyíregy­házát oppidumnak nyilvánította. Evenként négyszer orszá­gos vásár tartására adott jogot, a hetivásár időpontjául a szombatokat jelölte ki. A piac, valamint a környéken állomásozó katonaság ellátása is jelentős mértékben hozzájárult az ekkor hétezer lelkes helység gyarapo­dásához. A mezőváros életében újabb fordulópontot jelentett, hogy az országban az elsők között sikerült megválta­koznia. Ez két részletben történt. 1803-ban a Dessewffy­családtól 320 000 rénes forintért, 1824-ben a Károlyiaktól 730 000 bécsi forintért váltották meg örökre a földesúri terheiket. Nyíregyháza nagy kölcsönöket volt kénytelen felvenni a megváltási összegek kifizetésére. Annyira gazdag tehát nem volt a város, hogy kölcsönfelvétel nélkül állítsa ki a megváltás árát, annyira viszont volt tehetős, hogy jövedelmei a kölcsönök fedezetéül szolgáljanak. A törlesztőrészleteket a városlakók birtokaik arányában fizették. Az önállóságért vívott küzdelem fontos eredménye, egyik csúcspontja volt az V. Ferdinánd által 1837. augusz­tus 30-án aláírt privilégium. Ettől fogva Nyíregyháza szabad és privilegizált városnak nevezhette magát. Ennél fontosabb azonban, hogy a jogbiztosító oklevél a városi igazgatás szervezetéről is rendelkezett. A város belső tanácsa 12 tanácsnokból, egy fő- és egy albíróból állt. A külső tanácsnak, a „választott közönségnek" 60 tagja volt. Elnöke a polgármester. A belső és külső tanács tagjait a birtokkal rendelkező polgárok választották meg életük végéig viselt tisztségükre. A fizetett tisztviselőket a külső tanács választotta. A feudális környezetben kiharcolt jogok magukban hordozták a polgáriasulás csíráit. Az újjátelepítéstől eltelt alig egy évszázadnyi idő azonban nem volt elegendő arra, hogy Nyíregyháza népe, parasztkommunitása magáévá tegye a nagy hagyományú városok lakóinak polgári élet­vitelét és mentalitását. Az igen gyors és ezért nem szerves

Next

/
Thumbnails
Contents