Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA

csak kisebb részkérdéseit szabályozta. Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb jogszabály az alapítványok feletti főfelügyeleti jogról, a legfelsőbb szintű ellenőrzésről intézkedett. A számtalan rendelkezés ellenére sem sikerült azonban a legfelső, királyi felügyeleti jogot következetesen érvényesíteni, de ezenkívül is sok megoldásra váró kérdés maradt, illetve keletkezett a XIX. század végén. 3. Jogászok vitája a századfordulón Mivel a kiegyezés korában jelentősen megnőtt az alapítványok száma, erőteljesen gyarapodott az alapítványi tőkék mennyisége, nem csoda, hogy a XIX-XX. század fordulóján a jogásztársadalomban élénk vita bontakozott ki a jogi szabályozás szükségességéről, lehetséges módjáról

15 A kérdések az alapítványok felső felügyeletéről, annak mikéntjéről, a különböző adományozási formák hasonlóságáról és különbségéről fogalmazódtak meg, valamint arra keresték a választ, hogy jogi személynek tekinthető-e az alapítvány. Abban mindenki egyetértett, hogy mihamarabb teljes körű szabályozásra van szükség. Csorba Ferenc, az egyik legkorábbi, 1889-ben megjelent tanulmány szerzője tarthatatlannak vélte a helyzetet, mivel állami ellenőrzés hiányában az alapítványi vagyon gyakran elvész, vagy még gyakrabban rendeltetésellenes, sőt esetenként államellenes célokra fordítják.

16 Négy évvel később Palkovics Béla is elérkezettnek látta az időt az alapítványokról intézkedő, „átalános törvény" meghozatalára, s kijelentette, hogy „az alapítványokban jelentékeny 15 A 7. jelzetben felsoroltakon kívül: BOZÓKY A, 1901. és 1909., PLOPU GY., 1915., SARFFY A, 1939., SZÁSZY B., 1916., SZLADITS K., 1938., WAWR1K B. - EMMER K. - CSORBA F., 1897. 16 CSORBA F., 1889. 14.