Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA
erő és tehetős hatalom rejlik" Ennek ellenére Szladits Károly még 1938-ban is azt volt kénytelen megállapítani, hogy az alapítványi jogrendszernek csak a körvonalait vonták meg, s a gyakorlatot a változó, folyton bővülő szokásjog szabályozta. 18 Az alapítványokkal kapcsolatos szabályozás legfontosabb pontjának Csorba Ferenc a legfelső felügyeleti jog biztosítását tartotta. Nézeteit a Magyar Jogászegylet 1888. nov. 17-i ülésén fejtette ki. 19 Annak a véleményének adott hangot, hogy az állami ellenőrzésnek minden alapítványra ki kell terjednie. Különbséget kívánt tenni a „kezelő alanyok" jellege szerint. Ennek alapján három csoportba sorolta az alapítványokat. Az elsőbe a közalapítványok tartoznak, amelyeket maga a kormány vagy egy közvetlen ellenőrzése alatt álló testület kezel. Mivel a közalapítványoknál az állam közvetlen részvétele az ellenőrzéssel párosul, a megalkotandó törvénynek tehát nem szükséges velük foglalkoznia. A második csoportot az egyházak által kezelt alapítványok képezik. Az egyes felekezetek eltérő gyakorlatának jellemzése után Csorba Ferenc arra a következtetésre jutott, hogy a törvényből az egyházak által kezelt alapítványokat nem szabad kihagyni. Indokai között hozta föl, hogy a királyi szuverenitás lényeges alkotó eleme a legfelső felügyeleti jog, s ezt támogatják a korábban meghozott törvények is. Csorba szerint véleményét megerősíti „ az állam és az egyház közötti viszony mai általán elfogadott teóriája", valamint a felekezeti kezelésből eredő rendellenességek. A kizárólag egyházi célokat szolgáló, egyházi kezelésben lévő alapítványokra azonban a szerző enyhébb törvényi szabályokat látott indokoltnak, mint a felekezetek által kezelt, de világi jellegű, illetve a harmadik csoportot alkotó, vagyis a törvényhatóságok, községek, egyéb közjogi személyek és 17 PALKOVICSB., 1892. 179. 18 SZLADITS K., 1938. 590-591. 19 CSORBA F., 1889.
