Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA

szerv feladata sokrétű: nemcsak a közalapítványok javainak és jogainak megőrzése, a hatóságok előtti jogi képviselet, hanem az ilyen alapítványok részére adandó jogi segítség és védelem is. Fontosabb, különleges esetekben az ügyigazgató a vallás- és közoktatási minisztériumtól vagy az alapítványt felügyelő illetékes minisztériumtól kapja utasításait. A közalapítványi vidéki ügyészségek kerületük ügyeit intézik, kétes és fontos esetekben azonban központi döntést kell kérniük. Az 1868. évi 54. tc. 84. §-a azt mondta ki, hogy „a közalapítványok a közalapítványi ügyészség által képviseltetnek. " A hiányosságok, szabálytalanságok miatt azonban az igazságügyminiszter 1874-ben kénytelen volt a bíróságokhoz intézni egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy az alapítványokról az alapítványi királyi ügyigazgatóság értesítendő. Eötvös József kultuszminiszter 1869. jan. 13-án elrendelte, hogy az iskolai alapítványokat írják össze, a protestáns alapítványok kivételével. Az egyházi autonómiára hivatkozva azonban a görögkeleti és a görög katolikus iskolákra sem terjesztették ki az összeírást. Az iskolai alapítványokról két törvény is rendelkezett. 1868-ban a népiskolai törvény (38. tc.) az iskolatípus sokrétű nyilvántartásának részeként az alapítványok feltüntetéséről is szólt. A középiskolai törvény (1883. évi 30. tc.) 48. §-a azt mondta ki, hogy a vallás- és közoktatási miniszter felügyeli az összes iskolai alapítványt, s jogában áll időnként hiteles kimutatást kérni. A minisztérium számvevőségében vezetett törzskönyvekben azonban a protestáns és autonóm nemzetiségi egyházak iskolai alapítványait nem tartották nyilván. Az 1881. évi 60. sz., ún. végrehajtási törvény több §-a is