László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A Történelmi Bizottság, a Művészeti Tanács és az Országos Nemzeti Bizottság az 1848-as emlékművek létesítésében adott útmutatást. A Országos 48-as Ifjúsági Bizottság vidéki szervei 1947 őszéig 3 millió munkaórát áldoztak az ország újjáépítésére. Érintett vármegyéinkből 11 település végzett kiemelkedő tevékenységet. 586 Megalakult az 1848-as Néprajzi Bizottság, amelynek munkájába Szatmár-Bereg vármegye is bekapcsolódott. Szabolcs vármegyében, Tiszabüdön Berky Nándor: Vasvári Pál szobrát leplezték 587 le és mezőgazdasági kiállítást rendeztek. Az 1948. március 15-i ünnepségek kétnaposak voltak. Az első napon 48-as ankétra, sport-, népi ének- és táncbemutatókra, valamint játékokra került sor. Másnap zenés ébresztő, istentisztelet, 588 szabadtéri alkalmi ünnepség és táncmulatság volt.' g7 Kul túrversenyek Kezdetnek tekinthetjük a Munkás Kultúrszövetség által 1945-ben, 1946-ban és 1947-ben megrendezett nagybudapesti kultúrversenyt. Ezeket követte az Országos Centenáris Kultúrverseny, 589 amelyet a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség kezdeményezett. A verseny tervét az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság, a Dolgozók Kulturszövetsége (Munkás Kultúrszövetség), a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa és a Magyar Művelődési Egyesületek Országos Szövetsége dolgozta ki. Szatmár-Bereg vármegyében 1947. október 4-én, Szabolcsban október 30-án indították el e versenyek szervezését. Ezeket a szabadművelődési hivatalok a 48-as ifjúsági bizottságokkal közösen rendezték. A résztvevők 99%-ban a bizottságok képviseletében indultak. A szatmár-beregi döntőn 45 község több mint 1.200 versenyzővel vett részt. 590 A vármegye - amint erről már szóltunk is mindhárom (ének-zene, népi tánc, színmű) művészeti ágban komoly eredményt ért el. A Magyar Kommunista Párt Kultúrpolitikai Bizottsága a verseny résztvevőinek számát 150 ezerre, a hallgatókat több százezerre becsülte. 591 A kultúrverseny a művészetek iránti érdeklődés felkeltésével nevelte a közönséget, segítette az új tehetségek kiválasztását, az emlékünnepségek előkészítését, s a kulturális csoportok fejlődését. Ugyanis az elbírálásnál alapvető szempontként vették figyelembe az előadott anyag művészeti értékét és demokratikus jellegét. Ezt műsorajánlással is segítették. Negatívabb Dobos Zoltán szatmár-beregi szabadművelődési felügyelő értékelése. A központ, ígéretével ellentétben nem fedezte az országos döntők útiköltségét és egyéb kiadásait. Mivel a zsűritagok a megyék főrendezőiből kerültek ki, a díjazásban nem valósult meg a tárgyilagosság. A versenyen a parasztok és munkások mellett, iskolázott egyénekből álló csapatok is résztvettek, s ez elkedvetlenítette az előbbieket. Ezzel ellentétben pozitívum, hogy a verseny , r , , , 592 utan a kulturcsoportok jobban megválogattak az előadások anyagát. A következő, 1949-es évben az országos kultúrversenyeket az OSZMT rendezte. A műsorok színvonalának emelését kötelező anyag előírásával segítették, amelyet a Szabad Színpad sorozatban jelentettek meg. Nagy szerepet szántak az előző évben eltörpült egyéni versenyeknek. A feladatok az egész személyiség fejlődését segítették, hiszen azok között könyvolvasás, nép- és mozgalmi dal ismerete, filmlátogatás egyaránt szerepelt. Az előkészítő munkálatokat a verseny bizottságokká alakuló szabadművelődési bizottságok végezték. A résztvevő csoportok értékelésénél azt is fi|yelembe vették, hogy azok milyen mértékben kapcsolódtak be településeik kulturális életébe.
